Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Degré Alajos: A közigazgatás megindulása Zala megyében a felszabadulás után / 3–21. o.

A közigazgatás megindulása Zala megyében a felszabadulás után 11 emiatt. Nagykanizsán is a nemzeti bizottság hajtott végre személyi változta­tásokat, pl. a. tiszti főügyészi szókben. A főispán ezt is utólag jóváhagyta. 63 Egyedül az alispáni állás tekintetében voltak saját elgondolásai, de e téren is a nemzeti bizottság álláspontja érvényesült. Brand Sándor alispánban ugyanis nemcsak a munkáspártok, de a polgári demokrata párt is joggal a régi rend emberét látták, és határozottan követel­ték eltávolítását. 64 Ő maga nem tudott együtt dolgozni B. Molnár főispánnal, hatásköri nézeteltérések is támadtak köztük. Ezért május 14-én visszaadta alispáni megbízását a nemzeti bizottságnak, és erről a főispánt is értesítetté. Beadványában őszintén kifejtette, hogy a belügyminiszter rendelkezéseivel nem ért egyet, így nem szolgálhat tovább. B. Molnár a megyei tisztviselők közötti tájékozódás után Somogyi Magyar István egykori Zala megyei árva­széki ülnököt, niajd marosvásárhelyi városi tanácsnokot, akit menekülése után Nagykanizsa városhoz osztottak be szolgálatra, és aki a nemzeti paraszt­pártba lépett be (ennek tagja volt a főispán is), bízta meg az alispáni teendők ideiglenes ellátásával. Ehhez állítólag megszerezte a zalaegerszegi nemzeti bizottság hozzájárulását. 65 A nemzeti bizottság azonban ebbe nem nyugodott bele, az alispán megbízásának jogát magának vitatta. Hosszas vita után, melynek során július 10-én a Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Parasztpárt közös rövid nyilatkozatban lefektette, hogy Somogyi Magyar Istvánban nincs bizalmuk, 66 július 14-én őt az alispáni teendők alól felmentet­ték, és dr. Dávid Jánost választották alispánná. Dávid kispesti főjegyző volt, apja 1919-es veterán, ő maga a felszabadulás után a SZDP-be lépett be. Az esküt a nemzeti bizottság eíőtt tette le. 67 Somogyi Magyar fellebbezett ugyan a belügyminiszterhez, 68 de tényleg Dávid maradt az alispán. A belső nehézségekkel küzdő közigazgatást a Vörös Hadsereg minden lehető módon támogatta. Pl. a nagykanizsai járásban minden körjegyzőségben megszervezett —: egyelőre fegyvertelen — rendőrséghez minden községbe ki­vezényelt egy szovjet katonai igazgatásban jártas személyt, aki a rend fenn­tartásáról velük egyetértésben gondoskodott. 69 A tapolcai járásban az újonnan szervezett rendőrséget arra hatalmazta fel a szovjet katonai parancsnok, hogy szükség esetén tőle igényeljenek karhatalmat. 70 A zalaegerszegi rendőrséget pedig már áprilisban ellátta 30 puskával, úgyhogy ez már fegyveresen telje­síthetett éjjeli-nappali szolgálatot. 71 A vasút" helyreállítását Zalaegerszegen katonai ópítőcsapatok kirendelésével, és főleg a szükséges anyag rendelkezésre bocsájtásával mozdította elő. 72 Számos helyen nagy mennyiségű élelmet jutta­tott a lakosságnak, így a különös nehézségekkel küzdő Kanizsán 50 tonna kenyeret, 380 tonna gabonát, 300 tonna babot. 73 Még fontosabb volt az a segítség, melyet a Vörös Hadsereg a német fosztogatóktól visszaszerzett igás­állatok kiosztásával adott. Hol egyik, hol másik járásban vagy városban ideig ­63 Zala c. napilap, 1945. máj. 18. 64 Zala c. napilap, 1945. júti. 17. 65 Fi. 299-nél 141. sz. 66 Fi. 581. « 7 Fi. 613, 614. 68 Zala c. napilap, 1945. aug. 22. 69 A nagykanizsai főszolgb. heti jel., ápr. 26. 70 A tapolcai főszolglf. heti jel., ápr. 26. 71 A zalaegerszegi polgármester heti jel., ápr. 28. 72 Mezőfi Lajos akkori szakszervezeti funkcionárius szíves közlése. 73 Nagykanizsai Nemzeti Biz. jkv., ápr. 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom