Levéltári Közlemények, 31. (1960)
Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Degré Alajos: A közigazgatás megindulása Zala megyében a felszabadulás után / 3–21. o.
10 Degré Alajos lapban, de Briglevics azonnal, minden formaság nélkül átadta neki a főispáni teendőket, és Molnár már e napon jelentéseket kért a főszolgabíróktól és polgármesterektől a közbiztonság állapotáról, az élelmezési viszonyokról, a vasúti és postai összeköttetésről stb. 54 Briglevicset néhány nap múlva megbízta a termelési bizottságok Zala megyei szervezésével. 55 Molnár nem ismerte a megyét, és a közigazgatásban is járatlan volt. így intézkedéseiben nem számolt azzal, végre lehct-e azokat hajtani. Kétségtelen segítőkészség vezérelte pl. április 25-ón, amikor elrendelte a közbiztonság javítása érdekében, hogy a garázdálkodók italhoz ne jussanak, a megyében minden szeszes ital megsemmisítését. A lerészegedés megakadályozása tényleg javította volna a közbiztonságot, de bortermelő megyében a szeszes italok megsemmisítése sok kisparasztnak egyetlen becserélhető vagyontárgyát pusztította volna el. A károsult gazdák tiltakoztak, nem egyszer az orosz' katonai parancsnokhoz fordultak panasszal. Végül április 30-án a főispán kénytelen volt rendelkezését visszavonni. 56 Április 24-én elrendelte a népesség összeírását, ami a közellátás megszervezéséhez csakugyan nélkülözhetetlen volt. De ő nem számolva a közlekedés akadályaival és a technikai nehézségekkiéi, május 5-re névsorokat kívánt. Az eredmény az lett, hogy a szám szerinti kimutatás is csak június 11-re készült el" 57 Az alapjaiban még Briglevics által felállított panaszirodát tovább fejlesztette, de a panaszokat, kórelmeket vizsgálat és vélemény nélkül továbbította a Szövetséges Ellenőrző Bizottság Zala megyei kirendeltségéhez (Kontroll komisszió), 58 melyet Golubov őrnagy vezetett. B. Molnár kezdeményezőkészségének hiánya azonban tágabb érvényesülési lehetőségeket biztosított a népi szerveknek. Briglevics pl.- április 17-én még önállóan tett javaslatot a megyei földbirtokrendező tanács kinevezésére a földművelésügyi miniszterhez. 59 Mikor azonban az egyik tag lemondott, ós a miniszter új tag kinevezésére kért javaslatot, B. Molnár az illetékes nemzeti bizottsághoz fordult, és annak kívánságát saját javaslataként terjesztette fel. 60 Már a zalaegerszegi nópbíróság megalakításánál is a nemzeti bizottságnak jutott a vezető szerep. Április 26-i ülésén ugyanis megjelent az igazságügyminiszter képviseletében Egyed Lajos a budapesti népbíróság vezetője, ismertette, a nemzeti bizottsággal a népbíróságra vonatkozó szabályokat, és a nemzeti bizottsággal megegyezett, hogy a nópbíróság vezetője Czeglédi Ferenc járásbírósági elnök legyen. Ugyanígy a vezetőhelyettes és a népügyész személyében is. Tőlük az esküt a nemzeti bizottság mindjárt kivette, és másnap a főispán kinevezte a pártok által javasolt 5—5 tágból a népbíróság 5 rendes és 5 póttagját, akik az esküt már Czeglédi Ferenc előtt tették le. 61 A zalaegerszegi nemzeti bizottság váltotta le az addigi megyei tiszti főorvost, és bízta meg a főorvosi teendők ellátásával Dr. Gábor Ernőt, 62 aki az 1919. évi Tanácsköztársaság idején is ezt az állást töltötte be, és utóbb börtönt is szenvedett 64 Fi. 25. 55 Fi. 78. (május 2.). 56 Fi. 42. 57 Fi. 29. 88 A május—augusztusi főispáni iratok közt tömegesen. 59 Fi. 17.60 Fi. 763. 61 Fi. 51., Zalaegerszegi Nemzeti Bizottság jkv. 62 Fi. 92., Zalaegerszegi Nemzeti * Bizottság jkv. 18. sz.
