Levéltári Közlemények, 30. (1959)

Levéltári Közlemények, 30. (1959) - Lengyel Alfréd: Győr város levéltárának története / 52–88. o.

84 "Lengyel Alfréd tárosi állás szerveztessék. A közgyűlés csakhamar élt is ezzel a lehetőséggel s a kiírt pályázat alapján Maróthy Ernőt választotta meg az új tisztségre,

81 sőt 1908-tól kezdve már külön levéltári szolga rendszeresítéséről is olvashatunk. Ilyen segédlettel lassankint ismét helyreállt az archívum belső rendje és a levéltár részére történt sorozatos szekrény, illetve állvány rendelések is mutatják azt a nagy igyekezetet, mely a kényszer-helyzet folytán előállott mulasztások pótlására irányult. A kutató munkához szükséges nyugodt légkört azonban nemsokára megzavarta az első világháború kitörése ; -— a háború alatt további fejlesztésről természetesen nem lehetett már szó, a munka csak a folyó ügyek adminisztratív vitelére korlátozódhatott. Gátolta ekkor az érdemleges munkát Maróthy Ernő betegsége is, ki helyett már ekkor egyre inkább Horváth Miklós számtiszt látta el a feladatokat helyettes levéltáros-segédi minőségben.

82 A Magyar Tanácsköztársaság a levéltárakat centralizáló és a Közoktatási Népbiztosság alárendeltségében tudományos irányítás alá helyező levéltári rendelkezései a törvényhatósági levéltárak számára is biztosították a teljesértékű tudományos levéltárrá való fejlesztés intézményes lehetőségét. Győr -város — mint láttuk — ugyancsak ebben az irányban fejlődő levéltára számára ez az új szervezet a továbbfejlődés intézményes alapjait biztosíthatta volna. Mert hogy intézményes megalapozás nélkül valamely levéltár nehezen kialakított tudományos profilja, s az annak fenntartásához szükséges anyagi előfeltételek biztosítása könnyen áldozatává, válik a gazdasági nehézségeknek és a korlátolt bürokratikus gondolkodásnak, arra a Győr városi levéltár történetének a két világháború közötti harmadik szakasza, jellegzetes példát mutat. E korszakban a könyvtárral összevont levéltár anyagi és személyi ellátottságát a minimálisra csökkentették. Ez persze a beosztottak minden erőfeszítése ellenére károsan befolyásolta a levéltári munka előrehaladásának ütemét is. A szervezetileg a városi könyvtárral immár véglegesen összeolvasztott levéltárban csupán 1920 után indultak meg bizonyos rendezési és selejtezési munkálatok, melyek azonban a mindkét intézményre (levéltár és közkönyvtár) tulajdonképpen hátrányos, közös vezetés folytán csak igen vontatottan haladtak. Horváth Miklós sem tudta ügybuzgó tevékenységét sokáig kifejteni, mivel az általános létszámcsökkentés következtében, levéltárosi nyugellátással őt is elbocsátották a város szolgálatából.

83 1924-től kezdve ily módon a magára maradt főlevéltárnok vállaira nehezedett minden szakismeretet igénylő munka, csupán az adminisztratív ügyintézésnél állt egy segédhivatali tisztviselő — Hodossy Gizella személyében — rendelkezésre. Ehhez járult hogy Sefcsik Ferenc megrendült egészségi állapota miatt egyre gyakrabban volt kénytelen betegszabadságot igénybe venni. A levéltári és könyvtári munkálatok folyamatosságának biztosítása érdekében'ezért a polgármester 1931-ben Bay Ferenc dr. tiszteletbeli aljegyzőt bízta meg a helyettesítéssel,

84 majd két év múlva, a főlevéltárnok nyugalomba vonulásával ő vette át a kettős intézmény vezetését. —• Sefcsik Ferenc távozása nagy veszteséget jelentett nemcsak levéltári szempontból, hanem a város 81 Közgyűlési jegyzőkönyv. 1907/379, 532. sz. — L. még e sorok írójának Győr vármegye levéltárának történetét tárgyaló kéziratban levő tanulmányát. 82 Polgármesteri iratok. 1914/640. sz. 83 Polgármesteri iratok. 1923/15043. sz. ** Polgármesteri iratok. 1933/4784. sz.