Levéltári Közlemények, 30. (1959)
Levéltári Közlemények, 30. (1959) - Lengyel Alfréd: Győr város levéltárának története / 52–88. o.
Győr város levéltárának története 85 kulturális élete számára is. Elődeivel szemben gyakorolt, túlságosan szigorú bírálata felett is szemet lehet hunyni, ha arra gondolunk, hogy a közkönyvtár alapjainak lerakása mellett az ő nevéhez fűződik a levéltárnak legfelsőbb helyen is elismert szakszerű átrendezése és a tudományos kutatások céljára történt használhatóvá tétele. Kiváló szolgálatait és vitathatatlan érdemeit & város közgyűlése külön is méltatta felmentése alkalmával. Hogy működésének alkon}'án már nem tudott teljes ambícióval tevékenykedni és a levéltárral kapcsolatos feladatok közül egynéhány évek óta megoldatlan maradt, rajta kívül álló okok következménye volt. Ezek lényegére utóda is kellően rámutatott, amikor a további célkitűzések taglalása során felettes hatósága felé az alábbiakat jelentette : „Lehetetlenség egyszerre két intézményben egyformán eredményes munkát kifejteni. Sem az időből nem futja, sem pedig a tisztviselők erejéből nem telik arra, hogy kétféle állandó, komoly és intenzív munkát végezzenek. Más a könyvtári és más a levéltári szolgálat és mindegyik egész, embert kíván!" 85 Bay Ferenc vezetői megbízatásával, illetve kinevezésével egyidejűleg kezdődött saját szolgálatom is a levéltárban (1933 nyarán), így a továbbiak során csak az említésre érdemes fejlemények regisztrálására szorítkozom, átengedve a kritikát az arra hivatottaknak. Probléma éppen elég akadt mindkét intézménynél, de köztük talán egyik legfontosabb a levéltári leltár elkészítése volt. 1901 óta ugyanis jelentős változások történtek az anyag; mennyiségében és elhelyezésében, anélkül hogy ezek belekerültek volna a nyilvántartásba. így egyes állag-részek fellelése úgyszólván lehetetlenné vált az időközben irattömeggé duzzadt szaporulatban. 86 A következő évek munkatervében ezért a rendezések foglalták el a főhelyet, de a levéltári szakmunkában való igazi elmélyülést mindjobban akadályozták a könyvtárral kapcsolatos kötelezettségek. Az eredetileg levéltárnoki állásnak szánt irodatiszti állást is a belügyminiszter csak olyan formában engedte átszervezni 1936-ban, hogy annak betöltője könyvtársegédtiszti minőségben látja el majd a reá háruló, egyben levéltári feladatokat. Ebben a beosztásban folytattam kétlaki munkámat egészen 1940-ig, amikor is a gazdátlanná vált vármegyei levéltárat kellett gondjaimba vennem. A város főlevéltárnoka így ideiglenes munkaerők igénybe vételére kényszerült, kik a levéltár kétszeri áttelepítésénél — Cserhalmi József szakaltiszfc mellett — hasznos szolgálatokat tettek. A nemzetközi feszültség növekedésével ugyanis a város vezetősége már 1938-ban kiadta a rendelkezést az értékesebb iratanyag elszállítására. A már korábban elkészített 150 láda tartalma a ménfőcsanaki Kuncz-féle borospincében talált menedéket, majd a második világháború kitörése után, a közben visszakerült és részben ismét kirakott anyag a győri Karmelita-rendház pincehelyiségeiben várta újbóli napfényre kerülését. Az esztendőkön át itt tárolt anyagot sajnos a leggondosabb csomagolás ellenére is megtámadta e helyiségek nyirkos levegője, úgyhogy 1946-ban a reponálási munkákat megelőzően, a legkülönbözőbb eljárásokkal kellett az iratokat, könyveket a további pusztulás veszélyétől megmenteni. Ennek megtörténte után a legsürgősebb, feladat természetesen annak biztosítása volt, hogy a városr levéltár régi rendezettség! állapotában ismét betölthesse tulajdonképpeni hivatását. 85 Győri Városi Közkönyvtár évkönyve. Győr, 1939. 25. 1. 86 Levéltári irattár. 1933/109. sz.
