Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - A Magyar Tanácsköztársaság történeti forrásai a magyar állami levéltárban - A Magyar Tanácsköztársaság történeteinek forrásai az Országos Levéltárban / 10–48. o.

IS A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai az Országos Levéltárban tanácsnak a Népgazdasági Tanácsnak.és minden néj>biztosságnak rendeleteit, határoza­tait s intézkedéseit, és joga van azokat megváltoztatni. 30. §. Nagy fontosságú állami ügyekben a Kormányzótanács a Szövetséges Központi Intéző Bizottság előzetes útmutatása nélkül csak rendkívüli sürgősség esetén intézkedhetik. 31. §. A Kormányzótanács tagjai felelősek a Szövetséges Tanácsok Országos­Gyűlésének és a Szövetséges Központi Intéző Bizottságnak. 32. §. Az egyes népbiztosságok a következők : 1. a Népgazdasági Tanács, 2. a külügyi, 3. a hadügyi, 4. a belügyi, Ő. az igazságügyi, 6. a népjóléti és közegészségügyi, 7. a közoktatásügyi, 8. a német, 9. a ruszin. 33. §. Az egyes népbiztosok népbiztosságuk hatáskörébe, a Népgazdasági Tanács pedig a saját hatáskörébe tartozó kérdésekben rendeleteket és utasításokat bocsáthatnak ki. Elvi jelentőségű rendeletek kibocsátása előtt a Népgazdasági Tanács a Kormányzó­tanács hozzájárulását kéri ki. A Kormányzótanács a Népgazdasági Tanács és az egyes népbiztosságok rendeleteit megváltoztathatja. 34. §. A Népgazdasági Tanács hatáskörébe tartozik a termelésnek és a javak elosztásának egységes irányítása, a gazdálkodást tárgyaló rendeletek kibocsátása és végre­hajtása, úgyszintén a termelésnek, valamint az elosztást végző szerveknek műszaki és gazdasági ellenőrzése. 35. §. A Népgazdasági Tanács főosztályai a következők : a) a termelés általános irányítása, anyaggazdálkodás és külkereskedelem ; b) földmívelés és állattenyésztés ; c) az ipari termelés technikai irányítása és üzemvezetés ; d) pénzügyi gazdálkodás ; e) közellátás ; f) közlekedés ; g) gazdasági szervezés és ellenőrzés ; h) középítés ; i) munkaügy." A 49—65. |-ok foglalkoztak a helyi tanácsok szervezetével. A 66-—-67. §-ok a választójogot, a 78—83. §-ok a költségvetési jogot szabályozták. Végül a 84—89. §-ok a nemzetek jogaival foglalkoztak. A Magyar Tanácsköztársaság Alkotmánya kodifikálta a szocialista for­radalom eredményeit, elvileg és gyakorlatilag is meghatározta a proletárdik­tatúra államának felépítését. Helyesen támaszkodott a szovjet hatalom első lenini alkotmányának alapelveire, jól igyekezett alkalmazni azokat az 1919­ben fennálló magyarországi viszonyokra. A Központi Intéző Bizottság 1919. jún. 24-i ülésén a Kormányzótanács tagjainak a következőket választotta meg : A Kormányzótanács elnöke: Garbai Sándor, Helyettese : Dovcsák Antal. A Népgazdasági Tanács elnöksége : Varga Jenő, Nyisator György, Lengyel Gyula,. Bajáki Ferenc. Külügyi népbiztos : Kun Béla, Helyettesei : Bolgár Elek ós Alpári Gyula. Hadügyi népbiztos : Szántó Béla, Helyettesei : Mausz Rezső és Horovitz Jenő. Belügyi népbiztos : Landler Jenő, Helyettese : Rónai Zoltán. • Igazságügyi népbiztos : Ágoston Péter. Népjóléti és közegészségügyi népbiztos : Guth Antal. Közoktatásügyi népbiztos : Pogány József, Helyettese : Lukács György. 14 14 Tanácsköztársaság — 77. sz. — 1919. jún. 27.

Next

/
Oldalképek
Tartalom