Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - A Magyar Tanácsköztársaság történeti forrásai a magyar állami levéltárban - A Magyar Tanácsköztársaság történeteinek forrásai az Országos Levéltárban / 10–48. o.

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai az Országos Levéltárban 19 Garbai Sándort tehát, aki a Központi Intéző Bizottság elnöki tisztét is ellátta, megválasztották újra a Kormányzótanács elnökének is. (Ez a megoldás ellentétben alít az Intéző Bizottság ellenőrző, kinevező hatáskörével.) összevetve-az Alkotmányban meghatározott és a július 24-én betöltésre került népbiztosi tárcákat az addig fennállottakkal, a következő változásokat figyelhetjük meg. " A Belügyi, vasúti és hajózási Népbiztosság újra visszaalakult Belügyi Népbiztossággá. A Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság átalakult Népjóléti és Közegészségügyi Népbiztossággá. A Pénzügyi, Földmívelésügyi, Közélelmezési és Szociális Termelési Népbiztosságok Összeolvadtak a Népgazdasági Tanácsban. Nem került sor az Alkotmányban továbbra is előírt Német és Ruszin Népbiztosságok vezetőinek kinevezésére. A Hivatalos Lap 1919. jún. 29-én közölte a Népgazdasági Tanács főosztályvezetőinek kinevezését. I. (Altalános gazdasági) főosztály : Varga Jenő. II. (Földmívelésügyi) főosztály : Hamburger Jenő és Vántus Károly. III. (Ipari termelés) főosztály : Dovcsák Antal. IV. (Pénzügyi) főosztály : Székely Béla. V. (Közellátási) főosztály : Kulcsár István. VI. (Közlekedési) főosztály : Bodó Richárd. ( VII. (Gazdasági szervezés) főosztály: Lengyel Gyula. VIII. (Középítési) főosztály : Garbai Sándor. IX. (Munkásügyi) főosztály : Bajáki Ferenc.

15 . A régebbi felépítést továbbfejlesztve az Alkotmány értelmében a Kormányzótanács tehát egy újabb — középítési — főosztály létesítését határozta el1919. jún. 30-án a Szövetséges Központi Intéző Bizottság ülést tartott» ahol az állami fegyelem megerősítésével, a hivatali hatalommal való visszaélés eseteivel, a szocialista törvényesség megszilárdításával foglalkozottA Szövetséges Központi Intéző Bizottság 1. sz. rendelete összefoglalta a tanácskozás eredményeit. „I- §• A kommunizmus erkölcse az egyéni érdeknek az önfeláldozásig menő háttérbe szorítását követeli a proletár közérdek szolgálatában azoktól, akikre a munkásság bizalma a tahácshatalom gyakorlását ruházta. Ez okból a proletár állam büntető hatalmának teljes szigorúságával sújt le azokra, akik a közhatalommal kicsinyes egyéni érdekből visszaélnek. 2. §. Bűntettet követ el a Tanácsköztársaság központi vagy helyi igazgatási szervének (munkás-, katona- és földmívestanácsok, intéző bizottságok, népbiztosságok) az a tagja vagy alkalmazottja, aki a reáruházott közhatalmat vagy hivatali befolyását felhasználva — közvetlenül vagy közvetve — az élelmezés, ruházkodás, lakás vagy bármely más szükséglet kielégítése tekintetében magának vagy másnak a közellátás szabályszerű mértékét meghaladó bármilyen előnyt szerez vagy elfogad, továbbá aki ilyen előny szerzése céljából közbenjár."

16 Sajnos, a Központi Intéző Bizottság rendeletében lefektetett elvek megvalósítására, a szocialista törvényesség megszilárdítására 1919-ben nem kerülhetett sor, a túlerőben levő nemzetközi imperializmus intervenciója következtében a Tanácsköztársaság összeomlott. 15 Tanácsköztársaság — 79. sz. — 1919. jún. 29. 16 Tanácsköztársaság -— 81. sz. — 1919. júl. 2. T-