Levéltári Közlemények, 29. (1959)
Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Sárközi Zoltán: A (Magyar Közigazgatási Könyvtár és archivum) / 360–367. o.
362 Sárközi Zoltán szakkönyvtára . . ."és bár csírájában, de mégis létező újságarchívuma. A kamara könyvtárában nagyon sok valósággal archívumba kívánkozó anyag van, a mely a könyvtár kezelését csak nehezíti, (alapszabályok, jelentések stb., stb.) de onnan kiemelve alapját tehetné az irattár antiquált anyagával egyetemben az új archívumnak." Már eddig is tervbe vették a kamarai kerületben, később esetleg az egész országban létező gyártelepek rendszeres nyilvántartását. Végső fokon a kamara régi irattára és a gazdasági körökből letétként megnyerendő dokumentumok képezhetnék az alapját egy magyar gazdaságtörténeti archívumnak, melyet anyagilag támogathatna az állam, a főváros, a Műegyetem, az Iparegylet, a Vámpolitikai Központ, az OMGE stb. A tanulmány befejező részében végül helyesen állapítja meg a szerző : „A gazdasági archívumok oly problémát oldanak meg, a melyet a régi módi levéltárak és könyvtárak rationálisan nem győznek és amely probléma az archivalis feldolgozás, katalogizálás, felhasználás, mindenekelőtt pedig anyagszerzés sajátos módja folytán új szervezeti formákat kíván. Hogy a gazdasági archívumok eszméje ott vagy itt, előbb vagy utóbb érvényesül-e, nagyobb szabással, vagy szerényebb módon valósíttatik-e meg, helyi és személyi viszonyoktól függ, továbbá az illető hely gazdasági intensitásától, hatóságainak és üzleti világának belátásától, gazdasági oktatás ügyeinek és gazdaságtudományi és gazdaságtörténeti kutatásának állásától. De a mozgalomtól nem tarthatja magát távol egyetlen városi gazdasági centrum sem." A mintegy 45 évvel ezelőtt megjelent mű alapvető fontosságú megállapításaival ma is egyetérthetünk. Ezt annál is inkább megtehetjük, mert azóta a földkerekség számos országában ilyen elképzelések alapján létesültek jól működő gazdasági levéltárak. (Anglia, Ausztrália, Eszakamerikai Egyesült Államok stb. 7 ) Magyarországi vonatkozásban pedig maga a szerző volt az, aki a Tanácsköztársaság idején elképzeléseinek a polgári állam kereteihez szabott korlátain túllépve megkezdte a „Magyar Közgazdasági Könyvtár ós Archívum" szervezését s ezzel a magyar szocialista levéltárügy egyik úttörőjévé lett. Mivel ebben a korban a könyvtárügy és levéltárügy még közigazgatási vonalon sem különült el egymástól mindig elég élesen, (lásd erre vonatkozólag a győri városi könyvtár ós levéltár együttmaradását 1950-ig egy személyű vezetés alatt, vagy a Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete fennállását lényegében 1945-ig) nincs semmi csodálkozni valónk azon, hogy ez a közgazdasági élet területén szinte embrionális állapotban működő levéltár még teljesen beleágyazódott a nála jóval jelentősebb könyvtárak hálózatába. így azután a rá vonatkozó ismereteinket is főleg ,,A Tanácsköztársaság Könyvtárügye" c. hivatalos lapból és a könyvtárügyhöz szorosan kapcsolódó iratokból meríthettük. Ez volt különben annak oka is, hogy a levéltári közvélemény mindeddig nem szerezhetett róla tudomást. A Tanácsköztársaság idején a Közoktatásügyi Népbiztosság 22. K.N. rendeletével köztulajdonba vette az összes tudományos és közművelődési könyvtárakat, amennyiben azok a hivatali kézikönyvtár kereteit meghalad7 Sárközi Zoltán: Gazdasági levéltárak a földkerekség országaiban. Levéltári Hiradó 1957. év. 3—4. sz.
