Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Sárközi Zoltán: A (Magyar Közigazgatási Könyvtár és archivum) / 360–367. o.

A „Magyar Közgazdasági Könyvtár és Archívum" 363 ták.

8 A fontosabb ilyen jellegű könyvtárak a korabeli tudósítás szerint az alább felsoroltak voltak :

9 1. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés (OMKE) könyvtára 1383 kötettel, irattárral és archívummal. 2. A Gyáriparosok Országos Szövetségének (GyOSz.) 2263 kötetből álló könyvtára, katalógus nélkül. 3. A Vasművesek és Gépgyárosok könyvtára, mely ugyan pár kötetből álló rendszertelen és kisebb értékű gyűjtemény, újságszelvénygyűjteménye pedig egyáltalán nincs, de irattára szép és igen fontos statisztikai gyűjtéseket tartalmaz. 4. A Magyar Vegyészeti Gyárosok Országos Egyesülete 800—1000 kötetes közgazdasági könyvtára. 5. A Cukoripar könyvtára kb. 1500 kötettel, de ezt egyelőre a szociális termelés cukorosztályára vitték, ahol a műszaki részt megtartják belőle. 6. Az Országos Iparegyesület 2600 kötettel rendelkezett

1

, melyeknek katalógusa is van. A kisiparra vonatkozó részére szintén a szociális termelés népbiztossága tart igényt. 7. A Budapesti Kereskedelmi Testület könyvtára nem jöhet számba részint kis terjedelme, részint pedig értéktelensége miatt, de irattárában nagy értékű régi feljegyzések vannak, amelyeket feltétlenül jól el kell helyezni. 8. A Keleti Gazdasági Központ könyvtára 1000 kötetnél több, főként a Balkán államokra és a közeli Keletre vonatkozó értékesebb gyűjtemény. Minthogy ez utóbbinak anyaga szervesen egészítené ki a Szabó Ervin-könyvtár szépen fejlődő keleti-gyűjteményét, a könyvtárügyi megbízottak ..oda is illesztik be. 9. Meg lehet még említeni a Tőzsde könyvtárát is, de annak anyaga nagyrészt elvénült és így nem igen lesz majd a kommunista könyvtárpolitikában szerepe.

10 1919. április 5-én a könyvtárügyi megbízottak értekezletet hívtak össze s ezen elhatározták, hogy a közgazdasági könyvtárak —• addig is, míg a Szabó Ervin-könyvtárban egyesíthetők nem lesznek — a volt Kereskedelmi és Iparkamara Könyvtárában egyesítendők egy nagy közgazdasági könyvtárrá és archívummá. Az új intézmény neve : „Magyar Közgazdasági Könyvtár és Archívum" lesz.

11 E könyvtár és archívum vezetésével Dr. Varró Istvánt bízták meg, aki a Tanácsköztársaság könyvtárügyi kultúrpolitikájának egyébként is egyik tevékeny tagja volt.

12 Feltételezhető ismertetett szakcikke után, hogy a könyvtárügyi megbízottak az ő javaslata alapján fogadták el a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara könyvtári és levéltári helyiségeit a „Magyar Közgazdasági Könyvtár és Archívum" gyűjtőhelyéül. 8 A Tanácsköztársaság Könyvtárügye c hivatalos lap 1919. máj. 1., 1. sz. 9 Uo. 1919. június 1., 2—3. sz. A felsorolandó intézmények iratanyagának zömét 1950-ben, a Levéltárak Országos Központjának megalakulása után már nem lehetett megtalálni. A fennmaradtak közül az Országos Iparegyesület fondja egyelőre az Országos Levéltár II. osztályán van, de innen idővel átkerül a Központi Gazdasági Levéltárba. A Budapesti Kereskedelmi Testület iratainak egy kis töredékét pedig a Budapesti 1. sz. Állami Levéltár őrzi. 10 Megjegyzendő, hogy a Budapesti Áru- és Értéktőzsde igen értékes levéltári anyaga — amiről itt nem esik szó — ma a Központi Gazdasági Levéltárban található. 11 A Tanácsköztársaság Könyvtárügye 1919. jún. 1. 2—3. sz. 12 Egy alkalommal a „Könyvüzemi előadások" keretében a „Könyvtárakról" címen előadást is tartott. A Tanácsköztársaság Könyvtárügye 1919. július. 4. sz.