Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Oltvai Ferenc: A Szocializált birtokok Csongrád megyében (1919. Ápr. -Aug.) / 334–359. o.

354 Oltvai Ferenc Előadta, hogy a sándorfalvi direktórium a legszebb sertés ^tenyészanyagot hajtatta el, amelyet az uradalom a mezőhegyesi falkából vásárolt. A Szegedről kivonult vörös őrség segítségével elvitették az uradalom pénztárát, amelyben mintegy 200 000 K volt és azt különböző célokra használták fel. Habár a község a szocializált uradalomból a feles és a haszonbéres földeken kívül mintegy 3 vagon gabonát is kapott, mégis kb. 10 vagon különböző gabona- és olajmagvakat vitetett el, amelyek között len és lucerna mag is volt, azokat pedig soha el nem vetették. Száraz takarmányt is vittek el az egyes uradalmakból és az erdőkből fákat vágtak ki. A kár megközelíti a félmillió koronát, amit nem fizettek meg. Sövényháza község direktóriuma a Landesberg-féle bérgazdaságból 108 hl bort méretett szét a község lakosai között, önkényesen rendelkezik a lófogatokkal és ezáltal akadályozza a munkát. A direktórium erőszakosságát jellemzi — amint Hoffmann jelenti — hogy a benzinkószletek felkutatása és ruharekvirálás ürügye alatt a legnagyobb árvízveszély közepette, amikor a férfi cselédek a Tisza gátján voltak elfoglalva, Dóc-pusztán, a szocializált Mellis-féle birtokon a major lakosai és cselédei között fegyveres segédlettel házkutatásokat tartatott. A mindszenti direktórium az uradalom és a volt bérgazdaságok szalonnaés terménykészleteit teljesen és az állatállományt részben elszállította. Csongrád község direktóriuma a megyei direktóriummal egyetértve nagyobb mennyiségű gabonát vitetett el. A kisteleki és tömörkényi direktóriumok zaklatják a szocializált gazdaságokat. Kistelek intézőbizottsága a földműves szegényei részére a szocializált birtokokból kiadott feles árpa, burgonya- és tengeriföldeket a jobbmódú kisgazdák között osztotta széjjel és így azoknak, akik arra legjobban rá voltak szorulva, nem jutott. Elvitték a benzinkészletet is és emiatt a motor-ekék leállván 1200—1500 kh. szántatlan és vetetlen föld maradt.

89 Ezek az adatok azt mutatják, hogy a szocializált gazdaságoknak sem a direktóriumok, sem a nép előtt nem volt tekintélyük. A nép is, de még a direktóriumok is azt a nagybirtokot látták benne, amelyik azelőtt elnyomta,. kizsarolta őket. A szocializált birtoknak nincs ereje, hogy megvédje önmagát,, a direktóriumok pedig nem védik meg. Sőt, intézkedéseikkel valósággal akadályozzák működésüket. Ezt eredményezte a nagybirtok fenntartása — a parasztok törekvésének ki nem elégítése. A földbérletek nem elégítették ki az igénylőket, akármilyen formája is honosodott is meg akkor a bérbevételnek. 7. A szocializált birtokok irányítói A 100 holdon felüli birtokok szocializálására vonatkozó rendelettel egy napon látott napvilágot a Forradalmi Kormányzótanács XXXIV. sz. rendelete, a szocializált üzemek vezetőiről. E szerint az eddigi vezetők és az összes tisztviselők, amennyiben 1919. március 22-ón helyükön voltak, kÖte

7 lesek továbbra is helyükön maradni.

90 A megye szocializált birtokait, amint 89 SzÁL. Szegedi ügyészség iratai. IV. 5539/1919. sz. 90 Tanácsköztársaság. 8. sz. 1919. ápr. 3.