Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Oltvai Ferenc: A Szocializált birtokok Csongrád megyében (1919. Ápr. -Aug.) / 334–359. o.

A szocializált birtokok Csongrád megyében (1919. ápr.—aug.) 355 láttuk, részben a volt bérlők vagy a régi uradalmi tisztek vezették. A szocializált birtokok néhány vezetőjének és a kisebb egységek irányítóinak szereplését ismerjük. Amikor cselekményeikkel foglalkozunk, ezt a teljesség igénye nélkül tesszük. A szocializált birtokok irányítását és a megyei intézőbizottság rendelkezéseinek továbbítását Jócsák Kálmán, korábban a megye kormánybiztos főispánja, március 22-e után mint gazdasági főmegbízott végezte. Közreműködött az uradalom területéből a községeknek kiadott haszonbéres földek átadásában. Április 27-én Sövényházán Balázs István uradalmi és járási gazdasági megbízottnak adott utasítást az evakuálásra, a románok támadása miatt. Intézkedései során kb. 600 db szarvasmarhát, 800 db sertést, 400 db birkát hajtottak el. A jószágok jelentékeny részét a főváros ellátására használták fel, másrésze visszakerült. Egyéb, a szocializált birtokokat érintő intézkedéséről nem tudunk. Jócsák a szocializálás híve volt, agitált a megyében. Gádoros községben április 21-én és még ugyanaznap Nagyszénáson több száz ember jelenlétében beszédet tartott a proletárdiktatúra érdekében. Beszélt a régi rendszer visszaállítása ellen, a nagybirtok kommunizálása és szövetkezetekké való alakítása mellett.

91 A gazdaságok vezetője Hoffmann x\ndor, tartalékos népfelkelő százados volt, aki a megyei birtokok szocializálását végezte. Ő hajtotta végre a Pallavicini-uradalomban a leltározást ós azzal vádolták, hogy Rákos Béla uradalmi főintézőt lemondásra kényszerítette. Mint a megye gazdasági főmegbízottja, a rendelkezések által reá hárult feladatokat gyakorolta, amint az ellenforradalmi osztálybíróság előtt előadta ,, . . . az összes érdekelt egyének barátságos türelmével és részvételével . . .". Szerinte az uradalom több előnyhöz jutott a szocializálás alatt, mint hátrányhoz, mert az uradalomnak — részben állami hozzájárulásból — több bevétele volt, mint kiadása. Hoffmann is a szocializálás mellett nyilatkozott. 1919. június 22-én a hantházi majorban, tiszttartók, tisztviselők, bérlők és cselédekből álló gyűlésen többek között azt mondotta, hogy ,, . . . nincs uradalom, nincs bérlet, csak szocializált gazdaság van, minden vagyon közös és mindenkié . . .", aki nem tart vele, az ellenforradalmár. Hoffmann a szocializált gazdaságokkal kapcsolatban a direktóriumok magatartásáról írt jelentésében a szocializált gazdaságok hívének tünteti fel magát.

92 Balázs István a Pallavicini-birtok kezelésén kívül a járási gazdabiztosi teendőket is ellátta. Továbbította Jócsáknak az evakuálásra vonatkozó rendeletét a pusztaszeri gazdaságba összehívott tisztek felé. A proletárdiktatúra bukása után, felelősségre vonása alkalmával előadta, hogy májusban fel volt függesztve burzsuj érzelmei miatt, s állását mint körzeti felügyelő Sövényházán csak július 3-án foglalhatta el ismét. A leszámolás alkalmával az uradalom által támasztott igényeket bírálta, megjegyezte, hogy az uradalom a használatba vett lovak után akkor is felszámítja a napidíjakat, amikor azokat nem használták, sőt az ünnepnapokat sem számítja le.

93 Jócsák, Hoffmann és Balázs a proletárdiktatúra után természetesen nem állhattak többé az uradalom szolgálatába. A többi gazdatiszt, ill. gazdabiztos szerepléséről alig tudunk, a lebonyolító bizottság előtt bemutatták 91 Mint a 89. sz. alatt. 92 Uo. 93 SzKLB 13/1921. sz. 23*