Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Bonis György: Adatok a Budapesti Forradalmi Törvényszék történetéhez / 293–312. o.

296 Bónie György Az ügyészségi anyagban fennmaradt névjegyzék ezen kívül külön fogházfelügyelöi megbízottakról és a törvényszék mellett működő nyomozó bizottsági tagokról tesz említést (az előbbiek : Horváth István, Hubert Ferenc, Jancsik Antal, Kegl Ferenc, Mocsai István, Nyári Sándor, az utóbbiak : Adelmann Károly, Oarai Sándor, Muha Károly, Sándor Andor, Weixel Sándor), de ezek az adatok nem megbízhatóak. Rákos Ferenc közléséből tudjuk, hogy a letartóztató intézetek felügyeletét egy-egy kirendelt vádbiztos látta el, a nyomozás tekintetében viszont a belügyi szervek működtek együtt a forradalmi törvényszékkel. Helyes viszont az az adat, mely szerint valamennyi forradalmi törvényszéknek Dr. László Jenő volt a politikai megbízottja.

10 Ennek a névsornak az áttekintése több tanulsággal szolgál. Helyesen irja Rákos Ferenc, hogy a forradalmi törvényszékek személyzeti állománya „javarészt a proletariátus megbízottaiból, ugyancsak munkásokból állott".

11 Megfigyelhetjük, hogy a bírák — egy-két értelmiségi kivételével — valamennyien munkások vagy kisiparosok, még akkor is, ha a lista némelyikük foglalkozását nem tünteti fel. Az elnöki, jegyzőkönyvvezetői és vádbiztosi tisztségekben viszont együtt dolgoztak a kétkezi munkások azokkal az ügyvédekkel, ügyvédjelöltekkel és •— kisebb részben — régi bírósági emberekkel, akik szaktudásukat a proletárbíróság rendelkezésére bocsátották. Ezen kívül a tekintélyes létszám a törvényszék jelentős ügyforgalmát is tanúsítja, még ha fel is kell tennünk, hogy a 162 forradalmi törvényszéki bíró és a 99 vádbiztos nem töltötte be tisztét a Tanácsköztársaság egész fennállása alatt. Végül -— az itt kiemelt nevek bizonysága szerint — a március 21-ig börtönben volt kommunisták, a párt vezetői is ott voltak a proletárdiktatúrának ezen a fontos harci posztján. A politikai és bűnügyi, majd a fellebbezési tanácsok beosztásáról áttekintésünk sajnos nem ad felvilágosítást. Itt szeretnék megemlékezni néhány olyan adatról is, amelyek a törvényszék anyagi ellátására, elhelyezésére vonatkoznak. Már javában folyt a bíróság megszervezése, amikor Rónai igazságügyi népbiztos 1919. március 31-én ezt a táviratot intézte a budapesti ügyészséghez : „Felhívom, hogy a forradalmi törvényszók elnökeinek és vádbiztosainak utalványozásait további intézkedésig a rendelkezésére álló átalányokból teljesítse ós a forradalmi törvényszéket a szükséghez képest a megfelelő helyiséggel és személyzettel lássa el."

12 A törvényszék — a Kriminológiai Osztály nyomtatott fejléce szerint— a Marko u. 27. alatti igazságügyi épületben kapott helyet. A népbiztosság április közepén — egyéb utasítások mellett — újból kijelentette, hogy az államügyészségnek kell gondoskodnia a területén működő forradalmi törvényszók költségfedezetéről, a tagok javadalmazásáról pedig így rendelkezett: ,,A forradalmi törvényszék elnökét és a vádbiztost működésük tartamára Budapesten 60—60, vidéken 50—50 korona napidíj illeti. Nem fizethető napidíj annak az elnöknek, vagy a vádbiztosnak, aki rendes illetményeiben részesülő közalkalmazott. A forradalmi törvényszék tagjait és a jegyzőkönyvvezetőt napidíj csak annyiban illeti, amennyiben működésük folytán keresetükben károsodtak. Azt, hogy a forradalmi törvényszék tagjainak és a jegyzőnagykanizsai vádbiztos. Propper Miklós utóbb lemondott a vádbiztosságról, 1. Mutatókönyv 1213 Pr. (A mutatókönyv tételeire az iktatószám és a betűpár megjelölésével hivatkozom, így a bejegyzések aránylag könnyen megtalálhatók. Az Ab betűpár anyaga elveszett). 10 Kinevezését 1. Rendeletek B. 109. ii Rákos 83. 12 Bp. 1. sz. Áll. Ltár, Bp. ügyészség Ein. 1. A. 47/1.