Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Ort János: Budapest Központi Városigazgatása a Polgári Demokratikus Forradalom és a Tanácsköztársaság idején / 244–292. o.

Budapest központi városigazgatása a polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság idején 287 javaslatai és tervezetei, így a fővárosi árvaszék családügyi bírósággá való átalakításának tervezete is s több, az árvaszéknek hatáskörét túllépő intézkedése (pl. egy tartásdíj megállapítása, végrehajtás elrendelése). Árvaszéki egész működése végül a harcos kommunista vezetőt példázza. Az árvaszék működésére forrásanyag az árvaszék hiányosan fennmaradt ügyviteli irattára. Az árvaszék irattárában külön kezelt vezetői iratok is hiányzanak, nagyobb részükről azonban másolat található a Tanácsköztársaság után Engel Zsigmond ellen lefolytatott peres és fegyelmi eljárás igen terjedelmes irataiban.

192 Fenti adatainkat legnagyobbrészt e vizsgálati iratok tartalmazzák. Központi szakhivatalok Központi szakhivatalok a főváros 1911. évi szervezési szabályrendeletében megjelölt központi tisztviselők irányításával működő hivatalok. Köztük a tisztiügyészség, tiszti főorvosi hivatal és számvevőség 1919-ig mint a tanács és polgármester szakközegei az ügyosztályoktól függetlenül működnek, a levéltár és statisztikai hivatal az ügyosztályok felügyelete alá tartoznak. A Tanácsköztársaság idején a központi szakhivatalok a fővárosi népbiztosság, majd a központi tanács hivatali szerveiként folytatták működésüket, s részben továbbra is az ügyosztályok felügyelete alá tartoztak. Tisztiügyészség. Az ügyészség mint a főváros jogi közege, jogtanácsosa 1919. március 21-e után a fővárosi népbiztosság, majd a központi elnökség irányításával folytatta működését. A főváros összes jogügyeinek felügyeletét később Ágoston Péter, a központi elnökség tagja látta el. Korábbi feladatkörének megfelelően az ügyészség működése a központi ügyosztályok, hivatalok ós intézmények megkeresésére jogi kérdésekben adott javaslatokra és véleményezésekre terjedt. Feladatai ezen a téren csökkenést mutatnak és a forradalmi városigazgatás jogi szabályozásának ügyeiben szűkkörű működését találjuk a hivatal meghiányosult ún. közigazgatási irattárában. Másik feladatköre a fővárosnak és a kincstárnak bíróságok előtti képviselete, a peres ügyeknek, eljárásoknak intézése március 26-a után teljesen megszűntnek tekinthető. A tisztiügyészség periratai a bíróságok és árvaszék átszervezésével kapcsolatban a kitűzött tárgyalások elhalasztására és a perügyek szünetelésére utalnak. Az ügyészség működési körének nagyfokú csökkenésével személyzetének egy része a fővárosi árvaszéken s más hivatalokban nyert beosztást. Tiszti főorvosi hivatal. A főváros tiszti főorvosának hivatala mint a fővárosi népbiztosság, majd a központi elnökség egészségügyi szakközege folytatta működésót. 1919. június hótól új elnevezése Budapest főváros főorvosi hivatala. Korábbi hatáskörének megfelelően továbbra is figyelemmel kíséri a főváros egészségügyét (a ragályos betegségekre vonatkozó heti kimutatásait a Fővárosi Közlönyben publikálta), s néhány közegészségügyi intézkedést tárgyazó javaslatát a közegészségügyi ügyosztály iratai dokumentálják.

193 Korábbi feladatkörének megfelelően végezte a beteg fővárosi alkalmazottak vizsgálatait s a szolgálatképesség orvosi megállapítását. Tanácsköztársasági működésének további felderítése iratai hiányában csak a legrészletesebb kutatómunkával eszközölhető. 192 Bp. főv. Levéltár. Polgm. ein. biz. iratok 526/1919. sz. Tisztiügyészség 18 170 közig, per sz. 193 Bp. főv. Levéltár. Főv. tanácsi iratok X. 75 548/1919., X. 88 438/1919. sz.