Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Ort János: Budapest Központi Városigazgatása a Polgári Demokratikus Forradalom és a Tanácsköztársaság idején / 244–292. o.

Budapest központi városigazgatása a polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság idején 279 A felekezeti s egyéb szociális egyesületek ügyei (támogatás stb.) az intézmények köztulajdonbavételével megszűntekT Az ügyosztály irattárában néhány új kulturális egyesületnek alakulására találhatunk adatokat. A Tanácsköztársaságnak népjóléti munkájából az előadottak szerint a fővárosi tanácsi szervek is részesültek. Legnagyobb eredménynek a lakásügy rendezését tekint­hetjük, melyet a. bizottságoknál ismertetett külön szervek intéztek. A tanácsok július hóban kaptak nagyobb hatáskört a lakásügyeknek intézésében. A főváros lakáshely­zetére, a lakásügyi szerveknek munkájára Kiss György idézett műve ad teljes és össze­foglaló tájékoztatást. X. Közegészségügyi ügyosztály. Korábbi ügyköre a közegészségügy, egészségrendőri kihágások másodfokon, a járványok elleni védekezés, betegápolási díjak, gyógyszertárak engedélyezése, méregszerek,- gyógyanyagok tartására, ásványvizek gyártására, gyógy­szerkülönlegességek forgalombahozatalára vonatkozó ügyek, a fővárosi egészségügyi intézmények kezelése, irányítása. (Közegészségügyi és bakteriológiai intézet, fertőt­lenítő intézetek, városi kórházak, tüdőbeteggondozó intézetek, községi műszerüzem, kötőszer és kórházi anyagraktár, kórházi gazdasági hivatalok, Duna-balparti ős Duna­jobbparti köztemetők, erdei üdülőtelep.) Az ügyosztály ügykörében első változás a tömegesen intézett kórházi ápolási díjakkal kapcsolatos fizetési meghagyások ellen beérkezett fellebbezéseknek ügyintézésé­ben történt. A közigazgatási bizottság nevében másodfokon intézett ügyeket függőben tartják. A felszólamlások mikénti elintézését a központi elnökség július hó végén rendezte, a végrehajtás azonban már nem került sorra­135 Az intézményhálózat kibővülését követően május hó elején az ügyosztály kebelé­ben külön műszaki alosztályt állítanak fel, az egészségügyi intézményeknek karban­tartására, átalakítására s gépüzomeinek fenntartására. A kerületi műszaki hivataloknak -•és a XIII. ügyosztálynak ilyen irányú hatásköre megszűnik. 136 A községi műszerüzem és kórházi anyagraktár intézményét a műhelyek kivételé­vel a 63. NKN. sz. rendelet értelmében július hóban a népbiztosság veszi át. A Tanácsköztársaság idejénu a társadalombiztosítás kiterjesztésének természetes velejárója volt az egészségügyi intézményeknek köztulajdonba átvétele. A főváros néhány országos jellegű intézmény kivételével saját kórházai mellé a köztulajdonba vett kórházaknak kezelését is megkapja. A Kormányzótanács április 24-én kelt LXX. sz. rendelete a városi, egyesületi ós magánkórházakat köztulajdonba veszi s a kibővült fel­adatoknak megfelelően Budapesten mind a központi, mind a kerületi tanácsok egészség­ügyi bizottságokat választanak. Feladatukat a tanácsi. bizottságoknál ismertettük. A rendelet előírta továbbá, hogy a gyógyintézetekben az ápolás ingyenes és a különböző ellátási osztályokat s kórházi különszobákat is megszünteti. A kórházak felügyeletét az egészségügyi igazgatásnak legfelsőbb szerve, a munka­ügyi és népjóléti népbiztosság magának, tart ja fenn. Személyi ós dologi ügyekben a fő­város tanácsa intézkedik, a vezetőorvosok alkalmazása a népbiztosság hatáskörébe tartozik. 137 Külön megemlítendő a kórházi ágynyilvántartó felállítása, az egészségügyi szerve­zéseknek egyik igen jelentős eredménye. A betegfelvétel rendjének szabályozása az e téren fennállott évtizedes anarchiát szüntette meg a fővárosban. 138 A köztulajdonba vett magánkórházak, gyógyintézmények átmenetileg a kerületi tanácsok hatáskörébe kerülnek. 139 Majd a népbiztosság április 27-én kelt 2345/1919. IV. sz. rendelete a katonai egészségügyi intézményeket, azok katonai jellege megszüntetésével a fővárosnak adja át. A megszaporodott intézmények, a közkórliázak, magángyógy­intézetek felhasználásának, vezetésének előkészítésére 8 tagú bizottságot szerveznek. 140 A fővárosi közkórházak központi gazdasági hivatala tovább folytatja működését. A kórházak egészségügyi felszerelése ellátásának irányítására az ügyosztály nevez ki megbízottat. 141 135 Bp. főv. Levéltár. Főv. tanácsi iratok X. 1226/1919., Főv- tiszti ügyészség közig, iratai 1991/1919. sz. 138 Bp. főv. Levéltár. Főv. tanácsi iratok III. 787/1919. sz., Főv. Közlöny 1919. 483. 1. 137 Vö. Bp. főv. közp. intézőbizottság május 27-i ülésjzkv. id. mű. 138 Bp. főv. Levéltár. Közkórházak központi vezetőjének iratai 591/1919. sz. 138 Bp. főv. Levéltár. Főv. tanácsi iratok 69 621/1919. X., 70 669/1919. sz. 140 Bp. főv. Levéltár. Főv. tanácsi iratok 53 100/1919. X. sz. 141 Főv. Közlöny 1919. 423. 1-

Next

/
Oldalképek
Tartalom