Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Ort János: Budapest Központi Városigazgatása a Polgári Demokratikus Forradalom és a Tanácsköztársaság idején / 244–292. o.

262 Ort János igazgatás vezetői, az ügyeket együttesen és egyetemleges felelősség mellett intézik. Sürgős esetekben a központi intézőbizottság hatáskörébe tartozó ügyekben saját felelősségük mellett ideiglenesen is intézkedhetnek. A hivatalokkal, intézetekkel és üzemekkel a vezetők útján rendelkeznek : a vezetőknek egyes esetekben, valamint általános érvényű, de az illetékes tanács rendelkezéseit nem érintő utasításokat adhatnak. Megfigyeléseikről a központi tanács intézőbizottságának jelentéseket tesznek és a szükséghez képest előterjesztik a megoldandó kérdésekre vonatkozó indítványaikat. A központi elnökség tagjai irányították az ügyosztályokat : a végrehajtásnak munkája, a városi igazgatásnak vezetése az elnökség kezében összpontosult. Az elnökség tagjai az ügyosztályok felügyeletét egymás között felosztották, hasonlóan az április hó 17-ig működő fővárosi népbiztosokhoz. Az ügyek intézése így továbbra is a fővárosi népbiztosok által megszabott s már ismertetett mederben haladt. A központi intézőbizottság elé javaslatokat dolgoz ki ós működéséről a központi intézőbizottságnak beszámol, a főváros ügyeiben eljár az egyes népbiztosságoknál. A központi elnökség tagjainak egyéb külső megbízatásai is nagyfokú elfoglaltságot jelentettek, s feljegyzések szerint gyakorta csak egy elnökségi tag maradt a fővárosban. Ágoston és Bokányi megbízatásai mellett Bogár Ignác elnökségi tag hadügyi megbízatásait említjük. A főváros hivatalai, intézményei személyi és dologi ügyeikben a központi elnökséghez közvetlenül nem fordulhattak, hanem mindenkor a Városháza illetékes ügyosztályához intézhették megkereséseiket vagy jelentéseiket.

43 A főváros intézményeiből, a központi szakhivatalokon kívül, egyedül a Népjóléti Központ nyert kiemelést, mely közvetlenül s az ügyosztályoktól függetlenül a népjóléti ügyek felügyeletével megbízott elnökségi tag alá tartozott. Az elnökség nevében rendeleteket csak az elnökség bocsáthatott ki, az ügyosztályvezető politikai megbízottak rendeletek kibocsátására nem voltak feljogosítva. Az eredeti rendeletet legalább egy elnökségi tagnak kellett sajátkezűleg aláírni.

44 Az elnökség jogkörét a kerületek tekintetében a Kormányzótanács május 15-ón kelt rendelete a következőkben jelölte meg : a népbiztosságok a főváros kerületi tanácsait érintő rendelkezéseket csak a főváros központi tanácsa elnöksége útján hajthatják végre. A kerületi tanácsok a fővárost közvetlenül érintő rendeleteket, hirdetményeket csak a központi elnökség hozzájárulásával adhatnak ki.

45 A sajtóügyeket az elnökségi titkár intézi, az ügyosztályok és üzemek a sajtó részére a központi elnökség útján adhatnak ki közleményeket

46 A kerületi tanácsok rendszeres napi jelentései az elnökséghez érkeztek, átvizsgálás után az elnöki iroda az érdekelt ügyosztályoknak adja ki azokat j elent éstótelre .

47 A központi intézőbizottság irányítása mellett a kollektív vezetést az elnökség tagjainak ülései biztosítják, ahol az ügyosztályok ügyeit adják 43 Bp. főv. Levéltár. Föv. tanácsi iratok 58.707/1919. I. sz. 44 Főv. Közlöny 1919. 451. 1. 45 Bp. főv. Levéltár. Főv. tanácsi iratok I. 5701/1919. sz. 46 Bp. főv. Levéltár. FŐV. tanácsi iratok XIII. 189/1919. sz., Főv. Közlöny 1919. 436. 1. 47 Bp. főv. Levéltár. Főv. tanácsi iratok I. 7940/1919. sz.