Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Ort János: Budapest Központi Városigazgatása a Polgári Demokratikus Forradalom és a Tanácsköztársaság idején / 244–292. o.

Budapest központi városigazgatása a polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság idején 263 _ —— :—m _ ___ . elő, s ezeken az üléseken nagyobbrészt az intézőbizottság és központi tanács elé terjesztendő ügyek szerepelnek. Április 25. ós június 4-e között 6 ülésnek jegyzőkönyve maradt fenn, ezenfelül egy ülés jegyzőkönyv az ügyosztályvezetőkkel és központi hivatalvezetőkkel megtartott közös gyűlésről készült, ahol az ügyosztályok és központi hivatalok vezetői ügyeik viteléről jelentést "tettek. Ez a gyakorlat is még a fővárosi népbiztosság ismertetett rendelkezései nyomán indult el.

48 A központi elnökségnek a tanácsüléseken és az intézőbizottság vonatkozásában vitt szerepét már az előzőkben ismertettük. További működését a központi ügyosztályok irányitása jelentette. A központi elnökség az ügyosztályok ügyszámai alatt adja ki rendeleteit, elvétve a főváros hivatalos lapjában ügyszám nélküli elnökségi rendeleteket is találunk. Az elnökség ügykezelésében előforduló ilyen utasítások, rendelkezések a forradalmi idő gyors intézkedéseinek szükségességét mutatják. A fővárosi népbiztosoknál is említett külön irattárt, mint az elnökségi tagoknak vagy elnökségi irodának iratgyűjteményét, ezen ügyszámnélküli utasítások és a főváros hivatalos lapjában külön elnökségi ügyszámok alatt közzétett rendelkezések bizonyítják. Két elnökségi tag töredékes iratai a Párttörténeti Intézet archívumában és a Budapest főváros levéltár tanácsköztársasági gyűjteményében találhatók. Szakbizottságok—különbizottságok A Tanácsköztársaság ideiglenes alkotmánya tanácsi szakbizottságokkal még nem foglalkozott, . s a fővárosi közigazgatás szabályozását tárgyaló említett kormányzótanácsi rendelettervezet a szakbizottságokra hasonlóan nem tartalmaz előírásokat. Időközben a központi tanács szervei és a Kormányzótanács rendeletei állítanak fel egyes szakbizottsági funkciókat is elvégző bizottságokat, a végleges alkotmány előírásai pedig a szakbizottságok .széleskörű, igazgatási feladatkörök szerinti kiépítéséről intézkednek, s e szakbizottságokba a tanács tagjain kívül is beválaszthatok voltak szakemberek. Ezeket a bizottságokat azonban már nem nevezhetjük a régebbi törvényhatóság úgynevezett véleményező bizottságainak, az alkotmány szavai szerint is ügyintéző bizottságok voltak. Jelentőségüknek megfelelően működésük részletesebb felderítése külön irattáraik hiányában csak széleskörű kutatómunkával lesz eszközölhető. A tanácsok ügyeinek előkészítői, a közigazgatási és társadalmi stb. szervező munkának új közegei a bizottságok voltak. Működésüket tekintve •a bizottságoknak 3 csoportját különböztetjük meg. Első csoportja a bizottságoknak a tanács kebelében működő tanácsi feladatokat végző állandó szakbizottságok, második csoport az egyes különálló feladatokat végző különbizottságok, melyeknek hatásköre egy megjelölt feladat elvégzésére terjedt s időlegesnek mondható. E szakbizottságoknak «s különbizottságoknak működésére igen gyér adatok állanak rendelkezésre. Külön ügyviteli irataik (jegyzőkönyv stb.), ha voltak is, mint a Tanácsköztársaság előtti időszakokban, nem maradtak fenn. A szakbizottságoknak kiépítése is általában hiányosnak jelölhető meg. A különbizottságok már nagyobb számban működtek. Egyes megjelölt feladatokra a központi intézőbizottság saját kebeléből küld ki bizottságokat, ezenkívül a központi elnökség is küld ki intézőbizottsági tagokból L- a központi tanácsnál idézett jegyzőkönyvek kiadását-