Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Ort János: Budapest Központi Városigazgatása a Polgári Demokratikus Forradalom és a Tanácsköztársaság idején / 244–292. o.

256 Ort János radalmi városigazgatás bevezetésében és a munkástanács útjainak előkészítésében végzett nagy munkája elismerését. A fővárosi népbiztosok iratai : a népbiztosok részint az ügyosztályok által előkészített ügyiratokban s ügyosztályi számok alatt, főváros népbiztossága megnevezéssel, vagy névszerinti aláírásokkal adnak ki rendeleteket. A főváros hivatalos lapjában külön iiépbiztosi ügyszámok alatt, vagy ügyszám nélkül kiadott népbiztosi rendeleteket is találunk. A főváros népbiztossága ezen külön iktatott ügyviteli irattára nem maradt fenn s e kisebb terjedelmű saját ügyviteli irattár mellett, ennek tartozékaként, az említett iktatatlan külön kezelt iratok, vagy bizalmas irattár létezését is meg kell hogy állapítsuk, mely az egyes népbiztosoknál külön-külön a személyi ügykörökkel összefüggő iratokból állott. E hátrahagyott iratokra a Tanácsköztársaság utáni rendőri nyomozás adatai is utalnak.

35 A Fővárosi Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanács A proletárdiktatúra államának kiépítésében legdöntőbb fontosságú volt a Tanácsköztársaság alkotmányának kiadása. A Forradalmi Kormányzótanács április 2-án kelt XXVI. sz. rendelete, az ún. ideiglenes alkotmány az államhatalom helyi szerveit, a helyi tanácsok szervezetét a centralizmus elvei alapján építi ki. ,,A magyarországi proletariátus diktatúráját a tanácsok országos gyűlése a helyi munkás-, katona- és földmívestanácsokkal együtt gyakorolja." Az ideiglenes alkotmánynak a budapesti tanácsok szervezetét megszabó előírásai eltérnek a többi városi tanácstól, figyelembe véve az ország fővárosának különleges helyzetét, Budapest proletariátusának a tanácshatalom kivívásában ós megtartásában vitt élenjáró történelmi szerepét. Az alkotmány értelmében Budapesten a kerületek kerületi tanácsot alakítanak, amelybe a kerület minden 500 lakosa után egy tanácstagot küld. A kerületi tanács azonban legfeljebb 300 tagból állhat. A kerületi tanácsok lakosságuk számának arányában küldenek tagokat Budapest 500 tagból álló központi tanácsába. A budapesti tanácsok az ügyek közvetlen intézésére a többi helyi tanácshoz hasonlóan intézőbizottságokat alakítanak. A tanácsok kötelesek a felettes tanácsok rendeleteit végrehajtani és az összes területükön felmerülő helyi jelentőségű ügyekben intézkedni. Budapesten a kerületi tanácsok és bizottságok fölött az ellenőrzést a központi tanács és annak intézőbizottsága gyakorolja. A fölöttes tanácsnak vagy intézőbizottságnak jogában áll az alárendelt tanács határozatait megváltoztatni, A városi tanácsokat és intézőbizottságokat közvetlenül a tanácsok országos gyűlése ellenőrzi. Az egész dolgozó népre kiterjesztett választójog alapján Budapesten a kerületi tanácsok választása a Forradalmi Kormányzótanács XXVII. sz. rendelete értelmében április hó 7-én zajlott le (a VIII. kerületi tanácsnak megismételt választása április 11-én volt). A kerületi tanácsok megalakulása után megválasztották a kerületi intézőbizottságokat és a Központi Tanácsba delegált kerületi tanácstagokat is. A kerületi küldöttek első gyűlésüket április hó 11-ón tartották, majd a központi 500-as tanács megalakulásával megválasztotta a központi 80-as intézőbizottságot és az intézőbizottság választotta meg az 5 tagú központi elnökséget. A budapesti tanácsok ezzel megkezdték működésüket és a mindennapi teendők alakítják ki ügyvitelüket.

36 35 Bp. főv. Levéltár. Főv. tanácsi iratok I. 8834/1919. sz. 36 Vö. Kiss György id. műve 166—168. 1.