Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Ort János: Budapest Központi Városigazgatása a Polgári Demokratikus Forradalom és a Tanácsköztársaság idején / 244–292. o.

Budapest központi városigazgatása a polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság idején 257 Az ideiglenes alkotmány kiadása után két és fél hónappal a Tanácsok Országos Gyűlése által elfogadott végleges alkotmány a helyi tanácsok szervezetére nézve átveszi az ideiglenes alkotmány rendelkezéseit. A helyi tanácsok szabályalkotási jogkörét, gazdasági, kulturális feladatait, ügyintéző és választási jogkörét, valamint háztartását a végleges alkotmány részletesebb előírásai szabályozzák. A budapesti Központi Tanács végleges ügyrendjét nem dolgozhatta ki, illetve ilyen ügyrend kiadásra nem kerülhetett: csupán egyes ügyrendi szabályok alakultak ki a tanács üléseinek menetében. A központi ós kerületi ügyviteli teendők kérdéseiben azonban az illetékes tanácsi küldöttek megbeszéléseket folytattak. Az ennek nyomán elkészült s fennmaradt tervezetek a kialakuló közigazgatás gyakorlatát tükrözik s legnagyobbrészt meg is valósultak. Az első tervezetek egyike Budapest igazgatásának rendje címet viseli.

37 Dátum hiányában, tartalmi vizsgálata alapján április hóban keltezzük. E tervezet Budapest Központi Tanácsának feladatát s hatáskörét a következőkben jelöli meg : Budapesten a közigazgatást a munkás és katonatanácsok ós ezek intézőbizottságai intézik, akként, hogy a kerületi tanácsok az egyes kerületek, a Központi Tanács az egész városra vonatkozó hatáskörrel bírnak. A Központi Tanács feladata a kerületi tanácsok és intézőbizottságaik intézkedéseit összhangban tartani, ennek elveit megállapítva vezetni és ellenőrizni. A Központi Tanács az egész városigazgatásnak irányító és ellenőrző szerve. A fővárosi közigazgatás szabályozásának belügyi népbiztossági és kormányzótanácsi tárgyalásaira május—június hóban ismételten utalásokat találtunk. A június 24-i belügyi népbiztossági értekezleten megvitatásra került kormányzótanácsi rendelettervezet még május hóban készült el és a Központi Tanács tekintetében újabb előírásokat nem tartalmazott.

38 A Központi Tanács hatáskörére vonatkozó előírások, melyeket a végleges alkotmány foglalt össze, már e tervezetekben megtalálhatók. Rátérve a Központi Tanács működésére, üléseinek tárgyalásait a központi elnökség tagjai vezetik, akik az elnöki tisztet felváltva töltik be. Budapest Központi Tanácsába a kerületi küldöttek között a Kormányzótanácsnak tagjai a népbiztosok is delegáltattak, és a Tanácsok Országos Gyűlésének összeülóséig a fővárosi Központi Tanács számos országos jelentőségű ügynek tárgyalási fóruma. Ülésrendjében az általános kül- és belpolitikai helyzet, a hadihelyzet, a proletárdiktatúra megvédésének tárgyai mellett országos gazdasági-termelési kérdések is szerepelnek. Legelsősorban megemlítendők Kun Béla népbiztosi beszámolói, mozgósító beszédei, amelyek Budapest munkástanácsán keresztül az egész ország népéhez szóltak. Hasonlóan történelmi jelentőségű a Központi Tanács több ülésén megjelent külföldi küldötteknek felszólalása. A vörös hadsereg győzelmeit Budapest Központi Tanácsa díszülésen ünnepli meg, és méltán kiveszi részét a főváros proletariátusának harcra mozgósításában. A Központi Tanács eddig elmondott működése ülései tárgyrendjének igen nagy hányadát (a jegyzőkönyvekből kitűnően több mint 4/10-ét) jelen37 Párttört. Int. Archívuma. Pőv. közp. elnökségi iratok, átiratok — okmányok 41. sz. 38 Bp. főv. Levéltár. Főv. tanácsi iratok I. 6365/1919. sz. 17 Levéltári Közlemények, XXIX.