Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Ort János: Budapest Központi Városigazgatása a Polgári Demokratikus Forradalom és a Tanácsköztársaság idején / 244–292. o.

252 Ort János ténnek.

28 VégülaVAOSZ gyűlésein elhangzó kritika járatja le végleg a főváros vezetőségét. Elsősorban a közismert protekcionizmust, annak törvényhatóságokban dívó válfaját, a nepotizmust és a városvezetés panamáit bélyegezték meg. Pl. leleplezésre kerül s ez időben nagy visszhangot kelt a befolyásos személyek részére juttatott rendkívüli élelmiszeradagoknak ügye. Az ekkor elhangzott bármilyen tárgyilagos bírálatok végül a Tanácsköztársaság utáni fegyelmi eljárások során kerülnek szigorú kivizsgálásra és megtorlásra.

29 A Tanácsköztársaságból tekintve a polgári forradalom időszakának volt konkrét eredménye, hogy a munkásság pártjaiban utat tört a várospolitika gyakorlata. A Kommunista Párt sajtója felfedi a várospolitika aktuális kérdéseit, a városvezetés képtelenségét a helyzet javítására, s ennek nyomán program alakul ki. A városigazgatás gyakorlatával a Szociáldemokrata Párt küldöttei ismerkednek meg, és a kezdetben megmutatkozó tájékozatlanságot időszakunk végén felválthatta az összefüggő kormányzati ós városi kérdések általános megismerése. 1919. március 2l-e a cselekvés útjában álló addigi gátakat szakította el. A polgári demokratikus forradalom Bp. fővárosi levéltári forrásai : Bp. főv. tanácsának ülésjegyzőkönyvei ; a főv. néptanács ülésjegyzőkönyvei; Bp. főv. tanácsi ügyosztályok iratai ; Bp. főv. főpolgármesterének iratai ; Fővárosi Közlöny c. hivatalos lap. A Tanácsköztársaság városigazgatása 1919. márc. 21-én az új államhatalom a tanácshatalom első programja, a „Mindenkihez'

? címzett kiáltvány kimondotta, hogy a kormányhatalmat a Magyarországi Szocialista Párt megbízásából a Forradalmi Kormányzótanács veszi át, s e tanács kötelessége lesz a munkás-, paraszt- és katonatanácsok országos kiépítése. Magyarország Tanácsköztársasággá alakul. A proletárdiktatúra kihirdetése s a Forradalmi Kormányzótanács rendeletei alapozzák meg a proletárdiktatúra államának rendjét ós- szerveit, törvényes formát adva az új proletárállam szervezeti kiépítésének. 1919. márc. 22-én a Forradalmi Kormányzótanács által kinevezett népbiztosok veszik át a főváros közigazgatásának vezetését. A főváros polgármestere néhány napig még alárendelten, s inkább formális hivatali működést fejt ki. Az utolsó polgármesteri rendelkezésnek kiadását március 24-én találtuk. A főváros néptanácsának ós a hivatalnoktanácsnak működése március 21-ével szűnt meg. Ugyanígy a közigazgatási bizottság is beszüntette működésót, mint olyan központi hatóság, melynek a Tanácsköztársaságban már szerepe nincsen. A polgári demokratikus forradalom időszakában működő említett központi hatósági szervek tehát egészükben megszűntek. 1919. március 21-ig, a polgári demokratikus forradalom idején, a Szociáldemokrata Pártnak városházi működése szűk korlátok között mozgott, nem fejezte ki a forradalmi erők követeléseit, s új várospolitikának kialakulásáról is alig beszélhettünk. 1919. márc. 22-én döntő változás történt a városigazgatásnak szervezetében és tartalmában is. A főváros életének irányítását a munkásosztály vette kezébe. Hivataltörténeti feldolgozásunk 28 Bp. főv. Levéltár. Főv. tanácsi iratok 27 961/1919. sz. 29 Bp. főv. Levéltár. Polgármesteri ein. biz. iratok 1919—,1920. évről.