Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Ort János: Budapest Központi Városigazgatása a Polgári Demokratikus Forradalom és a Tanácsköztársaság idején / 244–292. o.

Budapest központi városigazgatása a polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság idején 247 A főváros tanácsa 1918. dec. 3-tól 1919. febr. 24-ig átlagosan heti két ülést tartott s 20 ülésen, melynek tárgysorozatában törvényhatósági bizottsági jogkörbe tartozó ügyek szerepeltek, a belügyminiszter kiküldöttei is részt vettek. Szűkebb körű tanácsi hatáskörbe tartozó ügyeknek intézésére ezenkívül hét ízben tartotta meg ülését s azokon a belügyminiszter küldöttei nem jelentek meg. Az ülések jegyzőkönyve rövid feljegyzéseket tartalmaz a tanácsi ügyosztályok javaslatainak tárgyára, a vonatkozó ügyosztályi iratok számára és a határozat eredményét is röviden („egyhangúlag elfogadtatott, napirendről levéve") közli.

9 A főváros hivatalnok tanácsának programjáról Bódy Tivadar polgármester az 1918. dec. 3-i tanácsülésen számol be.

10 A közélelmezés biztosítása, lakásépítés, fővárosi alkalmazottak helyzetének javítása, közmunkák, közegészségügy-iskolaügy-népművelés fejlesztése, progresszív adórendszer bevezetése, temetkezés községesítése tervezetei szociális irányú kibontakozás felé mutatnak, de mélyreható reformoknak nem tekinthetők. Hasznot hajtó üzemek községesítését, ha pénzügyi szükség merült fel, a polgári forradalom előtti kormányzatok is javasolták.

11 Ami pedig a progresszív adórendszert illeti, annak gondolatával már évtizedek óta foglalkozott a főváros. Végül is a községi adópótlék progresszív kulcsának megállapítása 1919. márc. 20-án csak a legkezdetibb előmunkálatokig jutott el.

12 A főváros 1919. évi költségvetésének összeállítását az előző költségvetési év elmaradása miatt 1919. január végére határozzák meg, s a költségvetés jóváhagyásáig a háztartást a belügyminiszter 1919. február 14-én kelt hozzájárulásával az 1918-as keretek között vezetik tovább.

13 Mindez azt mutatja, hogy a fővárosi kormányzat széles jogköréhez jutott hivatalnok tanácsnak osztálykorlátainál fogva egy átmeneti helyzetben céltudatos reformtervei nem lehettek s nem voltak. A belügyminiszter delegáltjainak üdvözlésére elmondott program az aktualitások felsorolása, vágy amint a polgármester kifejezte, a legsürgetőbb feladatoknak kijelölése a néptömegek megnyugtatására. A tanácsi ügyosztályok javaslatai a tanácsülések régebbi gyakorlata szerint általában elfogadást nyertek. A delegáltaknak befolyása kisebb, napirendről levett ügyekben megmutatkozik. A szociáldemokrata küldöttek egyetlen indítványa a polgármesteri és tanácsnoki állások státuson kívül való helyezése (politikai állássá minősítése) iránt az elintézetlen előkészítés stádiumában maradt meg.

14 Több kisebb jelentőségű várospolitikai tárgyból emelkedik ki a peremvárosok 1919 januárjában megindult kezdeményezése a fővároshoz való csatlakozásról. Az ügy a fővárosi tanács közbejöttével az érdemi intézés legkezdeti stádiumáig jutott el.

15 Leginkább kiemelkedik az oktatásügy ós gyermekvédelem fejlesztésének terve, mely a tanítóság legkorábbi szocialista szervezkedése nyomán legmesszebbre halad. A fővárosi iskolareform kidolgozásába a VAOSZ oktató szakosztálya is bekapcsolódik, s a fővárosi tanácsi közoktatási osztály vezetőjének körleveleiben 1919. 9 Bp. főv. Levéltár. Bp. főv. tanácsának ülésjegyzőkönyvei 1918—1919. 10 Főv. Közlöny 1918. 2259. 1. Két tanácsülésnek részletesebb jegyzőkönyve a Főv. Közlönyben publikáltatott. 11 Főv. Közlöny 1918. 2224. 1. 12 Bp. főv. Levéltár. Főv. tanácsi iratok. 46 021/1919. VI. sz. 13 Főv. Közlöny 1919. 245. 1. és 5. sz. melléklet. 14 Bp. főv. Levéltár. Főv. tanácsi iratok 19 155/1919.

1. sz. 15 Bp. főv. Levéltár. Főv. tanácsi iratok I. 450/1919. szí