Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Ort János: Budapest Központi Városigazgatása a Polgári Demokratikus Forradalom és a Tanácsköztársaság idején / 244–292. o.

248 Ort János január legelejétől megtaláljuk a szocialista eszmék térhódítását. Majd a tanszemélyzet oktatási programjában az orosz forradalomnak története, a történelmi materializmus stb. szerepelnek.

16 A városigazgatásnak második szakasza a nép tanács megalakulásával veszi kezdetét. A közigazgatás átmeneti szervezetét az 1919. január 29-ón kihirdetett 1919. VII. nép törvény ,, Budapest főváros közigazgatási szervezetének ideiglenes módosításáról", az eddigi helyzetnek megfelelően s ideiglenesen állapította meg. A törvényhatósági bizottság megszüntetésének kimondásával jogkörét a fővárosi néptanácsra ruházza. A főpolgármester állása is megszűnik, jogait bizonyos eltérésekkel a főváros polgármestere gyakorolja. Budapesten a városigazgatásban a kormányzatnak befolyása eddig is teljes mértékben érvényesülhetett. Az 1919. VII. néptörvény ezt a helyzetet kívánja megszilárdítani. A törvény előírása értelmében a néptanács a régi fővárosi tanácsnak szavazati joggal bíró 20 vezető tisztviselőjéből és a belügyminiszter által kiküldött 24 tagból állott. A főváros tanácsába 1918 decemberében kiküldött 14 megbízott ismételten megbízatást nyer s az új kiküldöttekkel együtt a néptanácsba kiküldöttek között 12 szociáldemokrata szerepel. A néptanács elnöke a polgármester.

17 A néptanács ülésein az említett tagokon kívül tanácskozási joggal vesznek részt az addig közgyűlési tagsági joggal bírt főtisztviselők és a kerületek elöljárói. Az 1919. VII. néptörvény elrendelte továbbá az 1870. X. te. által életrehívott városrendezési s építési hatósági jogkörökben működő különálló fővárosi hatóságnak, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának megszüntetését. A Közmunkák Tanácsa fellebbviteli hatáskörét a belügyminiszter, közigazgatási bizottsági hatáskörét a néptanács küldötteiből újjáalakult közigazgatási bizottság, egyéb városrendezési stb. feladatait s hatáskörét jogköre bővítésével a fővárosi néptanács tölti be. A városigazgatás ideiglenes módosítását rövidesen követte az 1919. febr. 15-én kihirdetett 1919. XVI. néptörvény, mely a törvényhatósági közigazgatás újjászervezéséig intézkedik a néptanácsokról. A néptanácsi választásokra előírja, hogy a választás kitűzését a népköztársaság kormánya az egyes törvényhatóságokra külön is megállapíthatja, vagy teljesen mellőzheti. A néptanácsi választásoknak megtartása azonban már nem kerülhetett sorra. Az 1919. VII. néptörvóny értelmében a főváros hivatalnok tanácsának ülésein a tanács 20 tisztviselő tagján kívül részt vesz szavazati jog nélkül az ügyek megszabott irányításában, ellenőrzésében a néptanács 6 kiküldött tagja. A fővárosi tanács 6 tagsági helyére 3 szociáldemokrata néptanácstag nyert beválasztást.

18 A tanács ülései 1919. febr. 27-től a 6 kiküldött részvételével heti 2—3 ízben tartattak, korábbi vezető szerepét azonban a néptanács megalakulásával elvesztette. A főváros néptanácsában és bizottságaiban a Szociáldemokrata Párt a küldött tagságnak átlagosan fele részét kapja. Mondhatjuk, a Szociáldemokrata Pártnak kiküldöttei által az egész városigazgatás ellenőrzése osztályrészül jutott, várospolitikai befolyása azonban az 1919. VII. néptörvény «Főv. Közlöny 1919. 50, 50. és 201. 1. 17 Főv. Közlöny 1919. 248. 1. 18 Bp. főv. Levéltár. Főv. néptanáos ülés jegyzőkönyvei 1919. 40. 1.