Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Ort János: Budapest Központi Városigazgatása a Polgári Demokratikus Forradalom és a Tanácsköztársaság idején / 244–292. o.

246 Ort János 12-én mentette fel állásától.

3 Működése azonban már a közgyűTés megszűntével 1918. nov., dec. hóban csupán a jelentéktelenebb személyzeti, kinevezési ügyekre és a minisztériumok által kért tájéköztatásokra terjedt. Hatásköre a kormány képviselete a tanács jogkörének említett kiszélesítésével Budapesten lényegében megszűnik. A régi törvényhatósági szervezetben működő közigazgatási bizottság egy ízben, 1918. dec. 16-án tartotta meg formális ülését.

4 A régi közgyűlés szakbizottságai közül a járványos helyzetre való tekintettel a volt közegészségügyi bizottságból alakult járványbizottság és a középítési bizottság építési engedélyek kiadását javasoló magánépítési albizottsága 1919 január hóig folytatta működését.

5 Mindkét szakbizottság túlnyomórészt szakértőkből állott, s a tanácsi ügyosztályok működésének nélkülözhetetlen segédszervei. Később 1919. január 27-én a középítkezések ügyeinek előmozdítására az építkezési bizottság alakult újjá.

6 Az első időszak átmeneti helyzetét az igazgatási jogviszonyok említett rendezetlensége jellemzi. A főváros tanácsa közvetlenül a belügyi kormányzat irányításával kivételes és legszélesebb hatáskörben működik, minden fontosabb városi ügy a tanács ülésén összpontosul. Ebben az átmeneti helyzetben a Szociáldemokrata Párt várospolitikai követelésére a főváros hivatalnok tanácsát a belügyminiszter a Nemzeti Tanács, Budapesti Munkástanács és a Fővárosi Alkalmazottak Tanácsa delegáltjaival egészíti ki, akik mindhárman a, Szociáldemokrata Párt tagjai s 1918. dec. 3-án jelentek meg először a főváros tanácsának ülésén. Majd 1918. dec. 8-án és dec. 10-én kelt leiratával a belügyminiszter ideiglenes megbízatással, „amíg a törvényhatósági bizottságnak helyébe lépő szervre vonatkozó néptörvény kiadatik", újabb 11 tagot küldött ki a főváros tanácsába. Az új delegáltakból öten a Szociáldemokrata Párt tagjai, a többiek a Radikális Párt és Károlyi Párt képviselői. Egy kiküldött a Feministák Egyesületének ügyvezetője.

7 A munkásság várospolitikai követeléseinek hatása már a delegálások megtörténte előtt megmutatkozott a villamosvasutak egyesítésében és köztulajdonba vételében.

8 A várospolitikai kezdeményezés ós elhatározás a fővárosi önkormányzat hatáskörébe tartozik : a kormányzati úton kiegészített hivatalnok tanács a közgyűlés feladatait hivatott ellátni. A belügyminiszter leirata előírja, hogy mikor a tanács a közgyűlés helyett jár el, a tanácsülések a nyilvánosság mellett tártássanak. A delegáltak jogkörét a belügyminiszteri leirat nem jelölte meg, s a kezdeményezés ebben az időszakban szilárdan a hivatalnok városvezetés kezében maradt. 8 Fővárosi Közlöny. Bp. főv. Hivatalos Lapja (továbbiakban : Főv. Közlöny) 1919. 60. 1. A főpolgármester 1918. deo. 28-án mondott le állásáról és teendői ellátására a polgármestert kéri fel. (Bp. 1. sz. Állami Levéltár, Budapest Főváros Levéltára, továbbiakban: Bp. főv. Lsvéltár. Főpolgm. iratok 640/1918. sz.) 4 Főv. Közlöny. 1918. 2330. 1. 6 A járványbizottság és magánépítési albizottság üléseinek jegyzőkönyvei a Főv. Közlönyben találhatók. ; 6 Főv. Közlöny. 1919. 159. 1. 7 Főv. Közlöny. 1918. 2291—2292. 1. A polgári pártoknak két küldötte a régi fővárosi törvényhatósági bizottságnak is tagja volt. 8 A Magyar Nemzeti Tanács utasítására 1918. nov. 1-én három megbízott (a vállalatok szakszervezeti vezetői) veszi át a különböző érdekeltségű villamosvasutakat, azzal, hogy az egyesítés ós átszervezés után a fővárosnak adják át, Vö. : Főv. Közlöny 1919. 315. 1.