Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Niklai Péter: Visszaemlékezés a Magyar Tanácsköztársaság levéltárügyére / 230–243. o.

238 Jíiklai Péter A leíró leltárak elkészítésének kettős céljuk van : 1. hogy a levéltárügy országos rendezésével megbízott szerv tájékozódást szerezhessen az ország egész levéltári anyagáról, 2. hogy a leíró leltárakat összefoglalva és kinyomatva a kutatók számára irányító vezérfonalat bocsásson rendelkezésre. A levéltárak vezetői tartóznák az elrendelt munkálatot azonnal megkezdeni. Amennyiben ennek valamely gátló akadálya volna, úgy arról fölöttes hatóságuk útján tegyenek jelentést az Országos Levéltárügyi Tanácshoz (levéltárügyi megbízott) BudapestI. ker. Országház-utca 28. Mindenesetre jelentést kell azonban tenniök a munkálat megkezdéséről és azonkívül havonként a hónap utolsó napján fennálló állapot szerint. A leltározási munka befejeztével az elkészített leltár két gépírásos nyomdakész példányban elküldendő az Országos Levéltárügyi Tanács fenti címére. Felhívjuk a levéltárak vezetőinek figyelmét arra a körülményre, hogy erre a tudományos jellegű munkára különös gondot fordítsanak annál is inkább, mivel a leltárak gondos Szerkesztéséért minden vezető a saját személyében viseli a tudományos felelőssé-•§

et

', : A tudományos levéltári leltárak elkészítésének irányelvei I. Általános tájékoztató a levéltár állapotáról 1.

; A levéltár neve és pontos címe (pl. Budapest főváros levéltára ; Központi városháza I. emelet 176. sz.). 2. A levéltár vezetőjének neve. 3. A jelentésnek és a leltár elkészítőjének (vagy elkészítőinek) neve. (Pl. N". N. a levéltár vezetője, vagy X. Y. a levéltár vezetőjének ellenőrzése mellett vagy X. Y. levéltári alkalmazott önálló munkája, munkamegosztásnál pontos megjelölése annak, hogy ki mit készített.) 4. A levéltár helyiségeinek leírása (dolgozó szobák, raktárak állapota). ! 5. A levéltári anyag megőrzésének módja általában (ha többféle, ti. egy része kötegekben, más része dobozokban stb-),akkor az a részletes leírásban az egyes csoportokban külön felsorolandó. 6. A levéltár tudományos használatának arányai az utolsó 10 óv statisztikája alapján (tehát hány tudományos kutató hány esetben használta a levéltárat tudományos célból); -—egyben közlendő —*- amennyiben ismeretes -—a tudományos kutatások eredménye, vagyis a kutatások alapján megjelent könyvek ós tudományos jellegű cikkek (tehát napi jellegű hírlapi cikkek mellőzhetők, ha azok nem tartalmaznak valóban új és megbízható tudományos megállapításokat). II. A leltár . \. A leltár jelvételét az időrendileg legrégibb anyaggal kell megkezdeni. Amennyiben antemohácsiánák vannak, úgy azokról röyid regeszták készítendők (az oklevél kiállítója, tárgya, kelte), -Ugyanezeknek megőrzési módja pontosan közlendő. 2. Ugyancsak individuálisan közlendő a postmohácsiánák közül azoknak az okleveleknek regesztája, amelyek akár kor, akár helyi történeti szempontból különös fontossággal bírnak (pl. priviíegialis oklevelek, vagy országos jellegű oklevelek, amelyek, a levéltárak őrizetében maradtak meg). 3. Ezek után át kell térni az összefüggő részek leírására. A leírásnak ki kell terjeszkednie arra, .'; a) hogy melyik városi vagy vármegyei hatóságtól származik az anyag, b) melyik időponttól meddig tart, c) milyen módon van megőrizve (fascikulusokban, dobozokban stb.), d) mi ennek belső tartalma. ; Az első három alpont eredménye gyanánt az illető város és vármegye egész közigazgatástörténetének kell összegeződnie. Az utolsó alpontnál irányelvül szolgáljon az,,, hogy a leírásnak nem kell a részletekbe hatolni, inkább az egyes csoportokon belül levő összefüggő részleteket keli ismertetni röviden, bővebben csupán abban az esetben, ha annak köztörténeti szempontból nagyobb fontossága van. '.-.".' 4. A leíróleltár kiterjesztendő egészen a legújabb időkig, azzal a megszorítással,, hogy a legutóbbi évek (átlagban 30 évre visszamenő) anyaga csak nagy általánosságban,, az a), b), és c) pont figyelembevételével közlendő." ;