Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - A Magyar Tanácsköztársaság történeti forrásai a magyar állami levéltárban - A Magyar Tanácsköztársaság történeteinek forrásai aTerületi Állami Levéltárban / 49–168. o.

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban köztársasági vonatkozású adatot tartalmaz a megyei ügyészség, a főispán, az alispán, a polgármester, a járások főszolgabíróinak, valamint egyes szerzetesrendeknek az iratanyaga. Külön gyűjteményt képez a megyei ügyészség, mint vádhatóság által a kommunisták ellen indított perek egy kiemelt csomója. A Levéltár iratanyaga alapján ez ideig nem jelent meg publikáció. U) VESZPRÉMI ÁLLAMI LEVÉLTÁR I. Veszprém varmegyei Munkás-, Katona- és Paraszttanács iratai. — Április 19—augusztus 6. — 1 kötet segédkönyv (iktató). A megye területén keletkezett tanácsköztársasági iratanyag csaknem teljes egészében elpusztult. A Levéltár megőrzésébe csak a fent említett iktatókönyv került. Ennek alapján csak igen hiányosan lehet képet alkotni a Tanácsköztársaság Veszprém megyei történetéről. A tájékozódáshoz felhasználható az Esztergomi ós Székesfehérvári Állami Levéltár megőrzésébe került egyes Veszprém megyei községek, illetve üzemek iratanyaga. Ezek iratait összeállításunk az illető Állami Levéltár egyéb fondjaival együtt ismerteti. V) ZALAEGERSZEGI ÁLLAMI LEVÉLTÁR I. 1. Zala vármegye alispánjának iratai. — Március—augusztus. — 5 csomó irat. 2. Zala vármegyei járások Munkás-, Katona- és Földművestanácsok iratai a járási főszolgabírók resisztratúráiban. — Március—augusztus. — 4 csomó irat + 1 kötet segédkönyv (mutató). II. .1. Zalaegerszeg városi Munkás-, Paraszt- és Katonatanács Közigazgatási Hivatalának iratai a polgármesteri regisztratúrában. — Március—augusztus. — 6 csomó ' irat. *2. Zala vármegyei községek Munkás-, Katona- és Földművestanácsainak iratai a körjegyzőségi regisztratúrákban, illetve a községi képviselőtestületi jegyzőkönyvek köteteiben. •—• Március—-július. V. Nagykapornaki Termelőszövetkezet iratai a nagykapornak! apátság fondjában. — Március—augusztus. — 1 csomó irat. VI. 1. Nagykanizsai Katolikus Gimnázium iratai. — Március—augusztus. •— 1 csomó irat. 2. Hírlapok gyűjteménye. — Március—augusztus. Nagykanizsán — ahol a munkásmozgalom jelentékeny múltra tekinthet vissza —191S őszén jól működő szociáldemokrata pártszervezet volt, amely hamarosan létrehozta a munkástanácsot is. Március 12-én Nagykanizsán meglehetősen népes kommunista szervező gyűlést tartottak, s ez a környező községekben is éreztette hatását. A munkástanács március 23-án háromtagú direktóriumot választott ; március 25-én a választást megerősítette a Munkás-, Katona- és Földmíves tanács együttes ülése. A megerősített direktórium március 28-án új beosztást szervezett a városházán. A három „népbiztos" mindegyike egy-egy ügyosztály élére került. Az egyes ügyosztályok a következő ügyeket intézték : I. ügyosztály a politikai, közellátási és szocializálási ügyeket, a II. a termelési és ezen belül a mezőgazdasági, ipari, városfejlesztési, városgazdálkodási ügyeket, a III- az adminisztratív és szociális és ezen belül az egészségügyi, lakásügyi, szegényügyi, gyámügyi, kérdéseket. Az adminisztratív munkát a régi tisztviselők végezték. Március 29-én megkezdte működését négy csoporttal a munkástanács által választott munkaügyi és építési bizottság, s annak irányítása alatt, az újonnan létesített hivatal is. Zalaegerszegen ezzel szemben kisszámú volt a munkásság. Már korábban is volt ugyan baloldali mozgalom, de nem volt megfelelő forradalmi vezérkara. Január elején megalakult a munkástanács, s január 26-án „összmunkás értekezletet' is tartottak.