Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - IRODALOM - Fekete Nagy Antal: Monumenta Traguriensia. Transcripsit et digessit Miho Barada. Pars 1–2. Zagrabia, 1948–1951. / 254–257. o.

254 Irodalom b) Technikailag kifogásolható a regesztáknak a kötetek elején való elhelyezése­így minden egyes irat tanulmányozásánál vissza kell lapozni a regeszta-részhez, hogy a címzett nevét meg tudjuk állapítani. Szerkezetileg sem helyes, hogy a kötetek eiején 100—260 lapos regesztraközlés előzze meg az anyagot. Véleményünk szerint a helyes szerkezeti felépítés ez lett volna: rövid eseménytörténeti és archeo­gráfiai bevezetés, anyagközlés anyanyelvű regesztákkal, idegennyelvű regeszták. c) Hiányzanak a román olvasóközönség számára is ismeretlenebb nevek, fogal­mak lapalji magyarázatai, valamint a sziglák, rövidítések feloldása. Kifogásaink — mint látható — túlnyomórészt technikai jellegűek s a sorozat elvi szempontból kétségtelen pozitív mennyiségi és minőségi tulajdonságai mellett nem játszanak komoly szerepet. El kellett azonban mondanunk őket, — elsősorban azért, hogy a belőlük levonható tanulságokat a magyar archeográfia és a gyakorlati forráskiadás során gyümölcsöztetni tudjuk. Tóth András MONUMENTA TRAGUR1ENSIA Transcripsit et digessit MIHO BARADA , Pars 1—2. Vol. 1. Zagrabia, Academia Scientiarum et Artium Slavorum Meridionalium, 1948—1951. Pars 1. Notae seu abbreviaturae cancellariae comunis Tragurii. ' Vol. 1. Ab 21. X. 1263. usque ad 22. V. 1273. 1948. [4], 552, [2] p. Vol. 2. Ab 31. I. 1274. usque ad 1. IV. 1294. 1950. 416 p. Pars 2. Acta curiae comunis Tragurii. Vol. 1. Ab 8. VIII. 1266. usque ad 6. XII. 1299. 1951. 282, [2] p. Trau városnak szétszóródott és tűzvésztől megmenekült iratainak a városi lejél­tárban és a Jugoszláv Akadémia zágrábi levéltárában megmaradt XIII. századi jegyző­könyveit, illetve nagyobb részében csak. jegyzőkönyvtöredékeit tartalmazza a fenti három kötet. Az I. rész első kötete, melynek tartalomjegyzéke nincs, hat jegyző­könyvet foglal magában, amelyek bevallásokat, végrendeleteket és szerződéseket tar­talmaznak. E kötet sorrendben harmadik jegyzőkönyvében azonban már sok polgári perben kötött bírói egyezséget, a hatodik jegyzőkönyvében pedig egy pár polgári perben hozott bírói ítéletet is találunk. Az I. rész második kötete tíz jegyzőkönyv­töredéket foglal magában, amelyek mind bevallásokat, szerződéseket és végrendelete­ket tartalmaznak. A II. rész első kötetében közölt nyolc jegyzőkönyv egyik része polgári, másik része büntetőperekben hozott ítéleteket és egyéb bírósági ügyekkel kapcsolatos bejegyzéseket foglal magában. A három kötet "mindössze az 1263—1299-ig terjedő 37 év anyagát öleli fel,, azonban így is szinte kimeríthetetlen forrásul szolgál minden vonatkozásban ennek a kis dalmát városnak a történetéhez. A jegyzőkönyvekben foglalt adatok a leg­különbözőbb tárgyúak. Végrendeleteket, családi osztályokat, házassági szerződéseket, rabszolgaeladást és felszabadítást, szolgálati és inasszerződéseket, ingó és ingatlan vagyon, élő és holt tárgyak adásvételére vonatkozó megállapodásokat, ház-, malom­és hajóépítésre vonatkozó szerződéseket, pénzügyleteket, kereskedelmi szerződéseket és általában a családi és közösségi élet minden ágára vonatkozó adatokat tartal­maznak. Traunak mint sziklás tengerparton épült városnak a települését a terület földrajzi tagoltsága erősen befolyásolta és a lehetőségeket igen szűk korlátok közé szorította. Mint a kötetben közölt adatok mutatják, a vár körül épült városban a sok templom és kolostor elfoglalta az egyenletesebb terepet, a lakóházak pedig össze­zsúfoltan kis telkeken, többnyire a hegyek oldalában feküdtek. A felszíni tagoltság által irányított települési rendszer következtében a telkeket minden részükben sűrűn beépítették, a házakra emeleteket húztak. A telkeken a családi osztályok következté­ben a településre alkalmas hely hiányában több, rendszerint boltot is magában foglaló ház, melléképület, vagy sok esetben külön lakás vagy egyéb célra emelt helyiség

Next

/
Oldalképek
Tartalom