Levéltári Közlemények, 28. (1958)
Levéltári Közlemények, 28. (1958) - Bottló Béla: Az Archivum Regni megalakulása / 61–82. o.
AZ ARCHÍVUM REGNI MEGALAKULÁSA A törökök kiűzése Magyarország területéről, majd utána a Rákóczi szabadságiharc leverése szabadkezet biztosított a győztes Habsburgok Magyarország gyarmatosítását célzó terveinek. E tervekben — az abszolút monarchia általános uralmi módszereinek megfelelően — jelentős részt foglalt el a nemesi előjogoknak a feudális állam egésze javára .történő korlátozása. Párosulva ez a gyarmatosító bécsi gazdaságpolitika fokozatos kiépítésével, érthető módon csakhamar kiváltotta a Bécsinek 171 l-ben ugyan behódolt, ám rendi előjogait továbbra is féltékenyen őrző magyar nemesség egyre erősödő csendes ellenállását. S bár e harc alapjában véve még csak feudális előjogai változatlan fenntartásáért folyt, a gyarmatosítás és abszolútizmus szoros összefonódása következményeképpen óvatos ellenállásuktól nem lehetett elvitatni bizonyos nemzeti jelentőséget sem. Nem véletlen, hogy e csendes küzdelem egyik frontja éppen az ország levéltárának létrehozása körül alakult ki. A feudális birtokjogokat: a nemesség gazdasági s ezáltal poJiitdkad hataJimáínak alapjait rögzítő okleveleket a levéltárak őrizték. Ezek az alapok azonban: birtokviszonyok és birtoklási jogcímek évszázadok alatt rendkívül összekeveredve rendkívül ingatagon állottak. Érthető tehát, ha a rendek már a szatmári béke után megtartott legelső országgyűlésen is hevesen követelték a nemesség jogait biztosító fundamentális okmányoknak egy, az ő fennhatóságuk alatt álló levéltárban, az Arcihivum Regniiben való összegyűjtését. Mikor pedig a század közepén a kamarai levéltár szervezése nyíltan megmutatja, hogy az udvar célja az elkobzott levéltárak anyagának felhasználása mellett minél több, hajdan ugyancsak magánlevéltárba tartozott irat összegyűjtésével, s általuk a latens fiskalitásök felkutatásának megalapozásával (valamint a vármegyei levéltárak felett a felügyelet megteremtésével), a fennálló birtokviszonyok — s velük együtt a nemesség gazdasági és politikai hatalmának — bizonytalanná tétele, érthető módon újult erővel támadt fel az-ország levéltárának tényleges létrehozására irányuló korábbi követelés. Ez volt az a politikai és társadalmi helyzet, melyben az Archívum Begni megalakulása kibontakozott, s melynek továbbfejlődése később — legélesebben II. József korában — a levéltáripolitikával kapcsolatos problémákat is oly rendkívül módon elmérgesítette. Mikor a következőkben az ország levéltárának megalakulása körüli huzavonákat és nehézségeket fogjuk vizsgálni, az okok nyomozása során mindig ehhez az alapproblémához:
