Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - Bottló Béla: Az Archivum Regni megalakulása / 61–82. o.

62 Bottló Béla abszolutista uralkodói hatalom és feudális előjogaik korlátozását visszautasító, ám ellenállásukban már nemzeti jelszavakat is használó rendek egyre mélyülő ellentétéhez térünk vissza. * A XVII. sz, vége óta ritkán tartott országgyűléseken a királyihoz felterjesztett gravamenek gyakori tárgya olyan levéltár megszervezése, melyben az ország jogait biztosító kiváltságleveleket és az ország iratait helyeznék el. A rendek e kívánsága az 1723. évi országgyűlésen teljesült. Az országgyűlés ugyanis a magyar levéltárügy szempontjából két alapvető törvényt alkotott. Az 1723. évi XLV. te., az Archívum Regni, az Ország Levéltára (megszervezését mondja ki, a LXXIII. te. pedig elrendeli, fhogy mindazon megyék, amelyeknek a megyegyűlések és ítélőszékek tartására, levéltáruk és irataik Őrzésére megyeházuk nincs, megyeházat szerezzenek. Ez utóbbi törvény az állandó megyeszékházak megszervezésének minden megyében való elrendelésével és benne a megye levéltárának elhelyeztetésével a megyei levéltárak fejlődését döntő mértékben befolyásolta. Az Archívum Regni felállítását kimondó idézett törvénycikk egyik része az Archívum Regni felállításával kapcsolatban rendelkezik, a másik része pedig az Archívum Regni feladatát és a benne elhelyezendő levéltári anyagot határozza meg. A törvénycikk szerint egyelőre Pozsonyban az Ország Házában, a Domus Regnicolarisban kell az Archívum Regnit felállítani, a levéltári anyag kezelésére levéltárost, archivi conservatort kell kinevezni és a következő anyagot kell a levéltárban elhelyezni: a) a konventeknél, káptalanoknál, magánosoknál vagy bárhol máshol őrzött, az egész országra vonatkozó országgyűlési, közigazgatási és jogszolgáltatási iratokat egy éven belül; b) az ország nagybíráinak működése során keletkezett iratokat, az ezután keletkezett iratokat pedig évenként hiteles másolatban; c) a magánosok által letett iratokat. A törvény — az 1681. évi XXXVIII. tc.-re hivatkozva — kimondja,, hogy a birtokelkobzások alkalmával, vagy más módon a kamarai levéltárba került országos vonatkozású iratokat megőrzés céljából a nádornak adják át. A továbbiakban a törvény a káptalanok és konventek magán és helyi levéltáraiban őrzött és az ország nagybíráitól származó iratoknak, ezenfelül az országos vonatkozású iratoknak az említett levéltáraikból fél éven belül történendő átvételére és az Archívum. Regninek történendő átadására bizottságot küld ki. És végül kimondja a törvény, hogy az Erdélybe vitt, de Magyarország és kapcsolt részeire vonatkozó iratok felkutatása ügyében a király már rendelkezett. E két alapvető levéltári törvény a feudális korszak két rendi levéltártípusának: az Archívum Regninek és a megyék levéltárainak ad a szokásjogon kívül már törvényben is biztosított létalapot. * i