Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - Sashegyi Oszkár: Levéltári leltárak / 3–34. o.

Levéltári leltárak 21 levéltárának rendezését és leltározását.

36 A német repertóriumok célja az, hogy az egyes őrzési egységekhez (aktakötetekhez, ill. aktafüzetekhez) vezessenek el. Előfordul, hogy az iratok tárolása nem követi a repertóriumok szisztematikus belső felépítését (Bár-féle elv). A németek a repertóriumokat csak belső, levéltári használatra szánják. Azok számára, akik tájékozódni kívánnak a levéltár tartalmáról, mielőtt oda elmennének, öszszevontabb „áttekintéseket" (Übersicht über die Bestände) adnak közre, nyomtatásban. Elsőként a hannoveri és a schleswigi állami levéltárak áttekintései jelentek meg 1900-ban.

36a A repertórium mélységéig lehatoló segédeszközt csak egészen kivételes esetekben publikálnak, az ilyent tudományos apparátussal látják el (történeti bevezetés, utalások az irodalomra, más levéltárakra) s a „repertorium"-mal szemben „leltár'-nak nevezik. A cári Oroszország központi kormányszerveinek irattáraiban már a 16—17. században résziben tárgyi szempontok szerint csoportosították az iratokat, később I. Péternek az ügyvitelt szabályozó 1720. évi „általános szabályzata" kifejezetten az iratoknak ügyek szerinti csoportosításét írta elő. Eszerint az egy kérdéssel (üggyel) foglalkozó összes irat egy ügyiratot alkot. Az iratok egy részét azonban alaki sorozatokba osztották be (a cártól és szenátustól srtlb. .beérkezett iratok). Az 1822. jún. 22-i törvényhez mellékelt ügyviteli utasítás értelmében az iratok fő csoportosítása a hatóság szervezeti tagolódása szerint történt, szervezeti részlegeken belül tárgykörök szerinti alcsoportokat hoztak létre, s a legkisebb tárgyi csoportokon belül az egyes konkrét ügyek iratait kellett összeállítani — tehát ekkorra már a tökéletes tárgyi regisztratúra eszméje volt irányadó. Az egyes ügyiratokat azután a registratornak be kellett jegyeznie a lezárt, ill. a le nem zárt ügyek leltáraiba. Az 1828. febr. 20-i törvény szerint az irattáros köteles volt összeállítani az, irattárban található összes ügyirat leltárát, az ügyiratok tartalma s keletkezési évük szerint. A Szovjetunióban az egyes hivatali szervek irataik csoportosítására mindenekelőtt irattári tervet készítenek, majd a meglévő iratokat rendezik természetüknek megfelelő módon, s így a deduktív és induktív módszer kölcsönös alkalmazására törekszenek. Az irattár azután az egyes (aktafüzetekké kialakított) ügyiratokat évenként s éven belül az irattári tervnek megfelelő szerkezetben bevezeti a leltárba.

37 A szovjet levéltárak lényegében a szabad proveniencia elve alapján állanak, vagyis az (irattári rendszert csak annyiban őrzik meg, amennyiben az helyesen fejezi ki az iratok közötti valóságos kapcsolatokat.

38 A leltárba minden egyes őrzési egységet (aktafüzetet) bevezetnek, leltári sorszámának, ügyviteli számának, címének, a reá vonatkozó egyéb tudnivalóknak, valamint időhatárainak és lapjai számának megjelölésével. A szovjet levéltárak leltáraikat elvileg kiadandóknak minősítik, és történeti bevezetéseket írnak hozzájuk. A leltár a legfőbb levéltári nyilvántar:ííi Brenneke i. m. 87. 1. m

a Bär: Übersicht über die Bestände des k. Staatsarchivs zu Hannover. Mitteilungen der k. preussischen Archivverwaltung. Heft 3. Leipzig 1900 és G. Hille: Übersicht über die Bestände des k. Staatsarchivs zu Schleswig. Uo. Heft 4. Leipzig 1900. 37 Mifyajev i. m. 20, 30—31. 1. aö Uo. 75. 1.