Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - Komjáthy Miklós: A breszt-litovszki béketárgyalások anyaga a bécsi Staatsarchivban : problémák a legújabbkori irattan köréből / 129–150. o.

136 • Komjáthy Miklós hoz ugyanakkor küldött sürgöny szerint, a sürgős jelentéseket s egyéb,, érdekes ügy darabokat („etwaige interessante Einlaufstücke") a miniszter Breszt-Litovszkból való távolléte.és berlini tartózkodása idején csak Berlinbe kell küldeni (uo. 233. 1. A Morse-szalagos távirat szövegén alul Marsovszky udvari titkár tudomásulvevő signoja a dátummal: „gesehen Marsovszky, 3. II. 18.") Az udvar tehát csak a külügyminiszterrel tartott kapcsolatot, breszti delegációjával nem.

13 A külügyi és a belügyi kormányzat a breszt-litovszki tárgyalásoknak a monarchia számára lélegzetelállítóan izgalmas napjaiban a távírógép segítségével maradhatott szoros érintkezésben egymással. Czernin Bresztben úgy értesült, hogy Wekerle magyar miniszterelnök Berlinben újságíróknak tett nyilatkozatában azt mondotta: a béketárgyalások a legjobb úton haladnak s prelimináris békemegállapodás már tíz napon belül létrejöhet.. Czernin azonnal táviratozott [552 (71.) sz. alatt, 1918. jaouár 9-én, 7. cím. 110. 1.], hogy efféle nyilatkozatok nagyon megnehezítik amugyis súlyos helyzetét. Wekerle a híresztelést rövidesen táviratban megcáfolta, amelyet a külügyminisztérium ugyancsak táviratban továbbított Czerninnek BresztLitovszkba.

14 A belpolitika és külügyi tárgyalások korrelációja, szinte szimultán rezdülése, amelyet a Hughes-készülélk alkalmazása tett lehetővé, más. alkalommal is megfigyelhető a breszt-litovszki tárgyalások folyamán. Czernin a helyszínről minden lényeges kérdésben azonnal távirati tájékoztatást küldött az uralkodónak s a két miniszterelnöknek. A monarchia sajátos szerkezete, kettőssége feltétlenül nehezítette a kül- és belpolitikai erők összhangba hozását, de ezt még ily nagy távolságok mellett is sikerült biztosítani.

15 A szovjet delegátusokkal párhuzamosan tárgyaltak az ukrán Ráda képviselőivel is. Ausztria—Magyarország katasztrofális élelmiszerhelyzete határozta meg itt a tárgyalások célját és ütemét. A külügyi kormányzat. reményei szerint a béke nemcsak katonai erők felszabadulását jelenti majd, hanem az ukrán parasztoktól rekvirálandó- gabonából — kenyeret is. Ehhez azonban — mint Czernin 1918. január 17-én a külügyminisztériumon keresztül a két miniszterelnökhöz s Toggenburg gróf osztrák belügy miniszter• 13 Ide tartozik annak feljegyzése, hogy amikor Czernin a román béketárgyalásokra Bukarestbe utazott, a külügyminisztérium a miniszter útvonalának minden fontosabb állomására utána telegrafálta a fontosabb és azonnali döntést igénylő ügyeket. (Így Hohenlohe herceg berlini nagykövet 2959 (117.) számú, távirati jelentését 1918. február 22-ről. (9. cím 321. 1.) Hohenlohe táviratának áttételi szövegére alul rávezették: „Wurde Seiner Exzellenz dem Herrn Minister sub N°. 1. nach Temesvár,. Orsova und Crajova nachtelegraphiert." 14 A távirat szövege (uo. 124. 1.) „Hughesdepesche in Ziffern" felírással, Flotow követ signojával: „Habe mich über Frieden weder in Berlin, noch irgendwo geäussert. Nehmen den prinzipiellen Standpunkt ein, dass ich mich überhaupt in keinerlei Äusserungen einlasse." 15

. Czernin — éppen a monarchia sajátos szerkezetének megfelelően — a külügyminisztériumon keresztül küldte sürgönytájékoztatóit és kívánságai a belpolitikáért felelős tényezőknek. Így 1918. jan. 11-én 671/86. szám alatt (uo. 123. 1.) „Für Seine Maiestät und beiden Ministerpräsidenten" többek közt arról, hogy egyelőre nem kelL tartani a tárgyalások megszakadásától. Hasonlóan Hoffmann tábornok annexionista beszédéről [1918. jan. 13. (96.) szám alatt — a külügyi szám a filmen olvashatatlan — uo. 140. 1.]