Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - Lakatos Ernő: Az első megyebizottmány, 1848–1849 / 103–128. o.

Az első megyebizottmány 113 Nem érdektelen "annak a kérdésnek megvizsgálása sem, hogy milyen volt a társadalmi összetétele az ilyképpen megválasztott bizottmányoknak? A népképviseleti elv érvényesülésének a helyi önkormányzatban szükségképpen jeleznie kellett a feltörő osztályok aktivitását és egyben politikai iskolát is jelentett számukra a helyj önkormányzati életbe való aktív bekapcsolódás. Nehéz feladat a bizottmányok társadalmi összetételének vizsgálata. Az elszórt források mégis általában egyöntetű képet adnak. Csongrád megye 1848. évi május 2-i közgyűlési jegyzőköAyve a bizottmány választásával kapcsolatban felsorol 197 személyt a népesebb helységekből, viszont négy községről csak azt jegyzi meg, hogy azok részéről a bizottmány tagja „a bíró és a tanács".

30 Komárom megye közvetlenül a márciusi események után, de még a megyei törvény országgyűlési tárgyalása előtt úgy határozott, „hogy a nemeseken és honoratiorokon kívül a megyegyűléseken, minden egyes község is a helység bírája és jegyzője által résztveend a tanácskozásokban és szavazati joggal bírand".

31 Komárom megye határozatának elvi és gyakorlata jelentősége volt. A szomisizéd Esztergom megye 1848. május 1-én megválasztott állandó bizottmányának tagjai „a megyei tisztviselőségen kívül számos egyháziak és földbirtokosok, minden helység bírája és jegyzője, valamint a nemesek hadnagyai.

32 Viszont Esztergomtól távol fekvő, más nemzetiségi és népességi viszonyokkal rendelkező Bács megye is ugyanezt a szempontot követte. Bizottmányában „mindannyi osztály kellően van képviselve, minden község bírája bizottmányi tag, a mezővárosokban a bíróhoz járul még a legidősebb esküdt; a nemes községekből tag a hadnagy s a legidősebb esküdt".

33 Győr megyében is — ahol anynyira féltek a néptől — „a bizottmány 300 tagból álland, kik közt minden helységnek bírája vagy hadnagya is foglaltatik".

34 Borsod megye közgyűlési jegyzőkönyve, három járás 336 bizottmányi tagjának felsorolásánál 157-nek foglalkozási adatait közli. Eszerint a 336 tag közül 32 (közel 10%) pap, 73 (22%) községi bíró vagy hadnagy, 29 (9%) községi jegyző, 16 gazda, közlakos vagy esküdt, 2 tanító, 3 kurátor, 1 gyárigazgató, 1 ügyvéd, a hátramaradó 179 tagnak (53%) foglalkozási adatai ismeretlenek (valószínűleg nemesek, a régi közgyűlésnek tagjai voltak, s ezért a jegyző fölöslegesnek tartotta adataikat feljegyezni).

35 Sopron megyében hasonlóképpen minden nemes közönség hadnagya és minden helység bírája a megyebizottmány tagja lett.

36 Természetesen nemcsak községi bírákból állott a bizottmány, hanem a bírák, esküdtek és községi jegyzők is az elnyomott, a most felszabadult osztály képviseletét jelentették. Bizonyára nem volt egyedülálló eset a Fejér megyei. Voltak olyan községei, amelyeket csak arisztokraták kép30 O. L. Belügymin. Közig. 1848— 1. kf.— 7. 31 Kossuth Lajos visszaemlékezéseiből. Kiadta: dr. Viszota Gyula: gr. Széchenyi István írói és .hírlapi vitája Kossuth Lajossal. Bp. 1930. II. rész. 1068—1076. 1. 32 Pesti Hírlap 1848. V. 9. 416. 1. 33 Pesti Hírlap 1848. V. 7. 410. 1. 34 Jelenkor 1848. V. 14. 237. 1. (Győr megyében 96 helység volt.) 35 O. L. Kanc. ein. 1860 — 292. Borsod megye 1848. máj. 8. kgy. jkv. 30 Soproni Áll. Lvt. Sopron megye Közgy. jkv. 1848. május 2. —1247. sz. (Takáts Endre levéltárvezető szíves közlése.) 2 Levéltári közlemények