Levéltári Közlemények, 27. (1956)

Levéltári Közlemények, 27. (1956) - IRODALOM - Sashegyi Oszkár: Külföldi levéltárak leltárai / 226–230. o.

Irodalom. 229 mát, csak mutatóba nevez meg néhányat. Az iratanyag ismertetése előtt adja az útmutató a leltárak felsorolását. A bevezetés a genealógusok és helytörténészek eligazítására van szánva, az ezután következő fejezet a levéltár történetét mondja el. Hasonló sommás útmutató jelent meg az egyik angol territoriális levéltár állagaihoz.

7 A Northamptonshire-i levéltár 1952-ben kezdte meg működését, s elsősorban a helytörténeti kutatók igényeit van hivatva kielégíteni. II. Leltárak. A levéltári leltár valamely levéltári fond összetevőinek a fond szerkezetének megfelelő rendben haladó jegyzéke. Jellegét tekintve a leltár kétféle lehet. Az analitikus leltár a fond raktári (fizikai) összetevőit: a csomókat, köteteket, dobozokat stb., az áttekintő leltár pedig a tartalmi (forrástani) összetevőket: tartalmuk szerint összetartozó iratok csoportjait veszi alapul. A két leltártípus között természetesen nincs éles határ; az analitikus leltár felsorolja az egy raktári egységen belül esetleg elkülönülő iratcsoportokat, az áttekintő leltár viszont esetlég külön-külön tüntetheti föl az egy iratcsoporthoz tartozó raktári egységeket. Mégis a levéltárak struktúrájának megfelelően fejlődött ki és nyer alkalmazást a két típus: a formális rendszerű, irattípusok szerint tagolódó olasz levéltárakban ún. analitikus leltárak készülnek, a tárgyi tagolású holland—német regisztraturák felépítését, tartalmát immár évszázadok óta áttekintő leltárak tárják fel. a) Analitikus leltár. A sienai levéltár útmutatójának megjelenése után egy évvel jelent meg a levéltár két fontos fondjának, a „Consiglio Generale", meg a „Concistoro" levéltárának leltára, egy-egy vaskos kötetben.

8 A leltárak bevezetése a főtanács, illetőleg a konzisztórium történetét és a levéltárak történetét ismerteti. Megjegyzendő, hogy előbb a levéltár minden egyes fondjának elkészült egy ün. analitikus leltára s csak azután készítették el az útmutatót és nem fordítva. A Consiglio Generale ismertetése, az útmutatóban kb. két lapnyi bevezető szövegből és két lapon a 13 sorozat egyenkénti leírásából áll; az analitikus leltár 156 lapnyi terjedelmű. Míg a tanácsülési jegyzőkönyvek 258 kötetnyi sorozatáról az útmutató csupán anynyit közöl, hogy az az 1248. évtől az 1808. évig terjed, s felsorolja, mely időkből hiányzanak a kötetek, a leltár minden egyes kötetet külön tárgyal: közli raktári számát, időhatárait, tartalmának általános megjelölését (pl. tanácskozások X és Y podesta idejében), forrástani leírását (pl. papírkódex, pergamentbe kötve, 95 folio), az irattári rendjére és segédeszközeire vonatkozó tudnivalókat (pl. a bejegyzések időrendben követik egymást, mutató van a kötethez). Hangsúlyozni kell, hogy az analitikus leltár nem kizárólag és elsősorban a vagyonállag biztonsági célú nyilvántartását kívánja szolgálni, mint a mi helytelenül csomó jegyzéknek nevezett felállítási jegyzékeink, hanem az anyag feltárásának eszköze. A Consiglio Generale „inventario" kötetének csak mintegy felét foglalja el maga a leltár, utána az eligazodást megkönnyítő egyéb jegyzékek következnek. Ilyen a sienai városi konzulok és podesták időrendi jegyzéke (a megfelelő levéltári jelzetre vagy irodalomra való utalással), a Consiglio Generale más fondokban található tanácsülési jegyzőkönyveinek lajstroma, á segédeszközök jegyzéke, s végül a vonatkozó bibliográfia. Hasonló a helyzet a Concistoro leltárával. A különbség az, hogy ez a fond nemcsak köteteket, hanem iratcsomókat is tartalmaz, "így pl. a konzisztóriumhoz címzett levelek terjedelmes sorozatát. A leltár ezeket az iratcsomókat is egyenként írja le, éppúgy, mint a köteteket. Az iratanyag tárgyi ismertetését az ilyen irattípusok szerint csoportosított hatalmas időrendi sorozatokból álló levéltárak leltára csak kis mértékben képes nyújtani: az egyes csomóknak csak formális tartalmát jelölheti meg (pl. „lettere missive") s egy-egy sorozaton belül minden egyes csomónál vagy kötetnél ugyanazt a megjelölést kell ismételgetnie („lettere come sopra"). A sorozat leltárát bevezető ismertető szöveg is inkább csak formális és általános jellemzést tud adni a tartalomról, egyébként a bevezető szövegek inkább levéltártörténeti jellegűek. b) Áttekintő leltárak. A holland levéltári leltárak a Handleiding utasításai szerint készülnek, s ezek az olasz gyakorlatban érvényesülő módszerektől leginkább abban térnek el, hogy a sorozatoknak nem elemző módon, hanem összevontabban, 7 P. I. King: Summary Guide to the Northamptonshire Record Office. Newland, Northamptcnshire Arehives Committee, 1954, 24 p. s Archivio di Stalo di Siena. Archivio del Consiglio Generale del Comune di Siena. Inventario. Roma, Tip. ex Cooperative, 1952, XXII. [2], 156 p. — Archivio del Concistoro del Comune di Siena. Inventario. Roma, Tip. ex Cooperative, 1952. XXVXII. 526 p. 1 t. (Ministero dell'Interno. Pubblicazioni degli Arehivi di Stato, 9—10.)