Levéltári Közlemények, 27. (1956)

Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Iványi Emma: Beszámoló a Magyar Országos Levéltár 200 éves jubileumáról / 184–204. o.

200 Iványi Emma vendége, az vendége a magyar katolikus egyháznak is. A kirándulók a levéltárak megtekintése után nagy tetszéssel járták végig a város történelmi nevezetességű emlékeit. A hivatalos üléseken kívül több alkalom adódott a külföldi és magyar levéltárosok baráti eszmecseréjére is. A Magyar Tudományos Akadémia tudósklubjában tartott fogadóest és ä búcsúvacsora mellett különösen az egri kirándulás jó hangulata volt alkalmas a személyi kapcsolatok kiépítésére. — Jean Paul-Boncour, Franciaország magyarországi követe villájában ebédet adott Charles Braibant tiszteletére, amelyen a magyar levéltárosokat Borsa Iván, Szedő Antal és Wellmann Imre képviselték. Részt vett még az ebéden Niederhauser Emil, a Történettudományi Intézet munkatársa, Turbet-Delof kultúrattasé és a budapesti Institut Frangais könyvtárosa. — Elutazásuk előtt a külföldi vendégek egy-egy bőrkötésű fényképalbumot kaptak, az Országos Levéltár épületéről, raktárairól, műhelyeiről készült képekkel és a jubileumi kiállítás néhány fontos darabjának fotókópiájával. A képanyagot összeállító levéltárosok arra törekedtek, hogy mindegyik vendég albumába lehetőleg saját országával kapcsolatos dokumentum is kerüljön. Külföldi és magyar levéltárosoknak egyaránt kedves emléke marad az a sok fénykép is, amelyen a helyszínre kiszállt fotóriporterek megörökítették az ülésszak megnyitójának és a fogadóestnek egyes mozzanatait. * Az Országos Levéltár dolgozói a 200 éves jubileumot kiállítás rendezésével is megünnepelték. Az utolsó tíz évben az Országos Levéltár sok jelentős kiállítás munkájába kapcsolódott bele, sok apróbb házi és helyi (választási, üzemi, iskolai, színházi) kiállítást rendezett, de nagyobbszabású önálló kiállítása nem volt. Ezúttal történt először, hogy saját anyagával Önállóan lépett a nyilvánosság, a nagyközönség elé. Első vállalkozása nem jelentett könnyű feladatot. Anyagának hatalmas tömegéből ki kellett választani, azt a pár száz darabot, amelynek segítségével az intézmény lényegét, jellegét leginkább megvilágíthatja a levéltárról és feladatairól kevéssé és nem mindig helyes irányban tájékozott közönség előtt. A kiállítás két fő témája a magyar írásbeliség és a magyar levéltárügy (ennek keretében az Országos Levéltár) fejlődésének története volt. A végleges tematika összeállítását sok vita előzte meg. A levéltárügy fejlődésének illusztrálása nem jelentett különösebb problémát. Többek véleménye szerint azonban helyesebb lett volna, ha a

t másik fő témával kapcsolatban a középpontba inkább a történeti fejlődés bemutatása kerül, az Országos Levéltárban erre vonatkozólag fellelhető gazdag és értékes forrásanyag alapján, amely természetesen egyúttal az írásbeliség fejlődésének illusztrálására is alkalmas. Utóbbi téma nem is tükrözi híven a levéltár lényegét, mivel az Országos Levéltár elsősorban történeti levéltárnak tekinthető, azonkívül mint kiállítási téma sem tartozik a nagyközönséget leginkább csábítók közé. A tárgyalások végeredménye az lett, hogy keretnek megmaradt ugyan az írásbeliség fejlődése, amit a magyar történelem nevezetes dokumentumai jelenítenek meg, azonban ezt a gondolatmenetet következetesen végigvezetni nem lehetett. A tihanyi alapítólevéltől legmodernebb irattermelésünkig