Levéltári Közlemények, 27. (1956)
Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Ember Győző: A kétszázéves Országos Levéltár / 3–30. o.
18 Ember Győző kezelésből levéltári őrizetbe utalt iratait is. 1945 után a levéltárba kerülés időhatára 32 évről — szintén csak általában, de nem következetesen — 5 évre csökkent. Jelenleg az 1944-gyel záruló polgári korszak országgyűléseinek, minisztériumainak, felsőbíróságainak és más központi államhatalmi, államigazgatási és igazságszolgáltató szerveinek az iratai — néhány kivétellel — az Országos Levéltár raktáraiban vannak. SŐt, hasonlóan országos jellegű 1945 utáni iratanyagot is őriz már, elsősorban időközben megszűnt szervek iratait, amelyeknek irattári kezelése nem volt biztosítva. De az államhatalmi, államigazgatási és igazságszolgáltató — feudális-, polgári- és népidemokratikus korszakbeli — központi, országos jellegű szervek iratain kívül jelentős mennyiségben vett át és őriz az Országos Levéltár családi levéltárakat és gyűjtemény jellegű iratanyagot is. Már a régi országos levéltárban elhelyeztek egyes családok vagy személyek egy-két darab iratot, vagy visszavehető letétként, vagy állandó megőrzésre. Ez a gyakorlat az új Országos Levéltár megalakulása után. sem szűnt meg. Egyes iratokon kívül kisebb levéltárak is bekerültek letét vagy állandó megőrzésre való átadás útján az Országos Levéltárba, nem számítva ezek közé azt az elég sok családi levéltárat, vagy családi levéltárakból származó egyes iratot, amelyet a kormány hatósági és felsőbírósági levéltárak keretében kapott meg. A családok és magánszemélyek túlnyomó többsége azonban, ha iratait közlevéltárban akarta elhelyezni, nem a régi vagy az új Országos Levéltárhoz fordult, hanem a Magyar Nemzeti Múzeumhoz. A legtöbb,'legnagyobb és legjelentősebb családi levéltárat a Magyar Nemzeti Múzeumnak kezdetben az Országos Széchényi Könyvtár keretébe tartozott, 1882-ben a Könyvtár külön osztályává fejlődött, majd 1929-ben önálló intézménnyé alakult levéltára őrizte. 26 Családi levéltárakon kívül nagy és jelentős iratgyűjteményei is voltak ennek a levéltárnak, amely azután 1934-ben beleolvadt az Országos Levéltárba. 27 Ennek az egybeolvadásnak az Országos Levéltár szervezeti helyzetében bekövetkezett változás volt az oka. * Megalakulása után, 1875-ben az új Országos Levéltár a Belügyminisztérium főhatósága alá került. Ez a tény azt fejezte ki, hogy bármennyire is a tudomány érdekei, a magyar tudományos élet legfelsőbbszerve sürgették megalakulását, működését akkor még nem annyira a tudományos igények kielégítése határozta meg, hanem inkább az a rendeltetése, hogy az állam különböző szerveinek, nem különben egyes polgárainak gyakorlati kérdésekben rendelkezésére álljon, az őrizetében lévő iratok alapján — elsősorban jogi vonatkozású — tájékoztatást nyújtson,, véleményt adjon, közhitelű másolatokat állítson ki. A jogbiztosítás tehát, bár a polgári viszonyok között módosult formában, döntő tényező maradt az Országos Levéltár működésében is. Ezért került a Belügyminisztérium, főhatósága alá, nem pedig a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium szervezetébe, ahova a kifejezetten tudományos intézmények tartoztak. % Sulica Szilárd: A múzeumi levéltár kialakulása. Levéltári Közlemények, 1^32... 27 1934: VIII. te. .
