Levéltári Közlemények, 27. (1956)

Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Haas, Antonin–Hradecký, Emil: A prágai Központi Állami Levéltár rendi eredetű fondjai / 136–151. o.

142 Antonin Haas

—Emil Hradecky Mind a Cseh Korona Levéltárának rendi része, mind pedig az Országos Jegyzőkönyvek hivatala mellett keletkezett cseh Rendi Levéltár — néhány kivételt nem számítva — hosszú, bonyolult kancelláriai eljárás végső termékeként létrejött, tehát beérkezett oklevelekből áll. A cseh rendek kancelláriája tevékenységének itt úgyszólván nyomait sem találjuk meg, bár kétségtelen, hogy a fentiekben ismertetett fondok létrejöttének korszakában a rendek már nem nélkülözhették a rendszeres, megszervezett és működő kancelláriát. A legrégibb rendi intézmény ui., amely mellett legkorábban keletkezhetett kancellária, maga a cseh, rendi országgyűlés volt, melynek működését a XIII. századig követhetjük vissza. A tevékeny1 sége során a régebbi korban keletkezett iratanyagból azonban csak az ún. országgyűlési artikulusok, azaz az országgyűlés véghatározatai maradtak fenn. Ezeket azonban nem az országgyűlés külön kancelláriájában, hanem az Országos Jegyzőkönyvek hivatalánál és az Országos Jegyzőkönyvek külön köteteibe vezették be, a XVI. századtól kezdve nyomtatásban is kiadva őket. A rendek azonban állandó kancellária nélkül voltak, annak ellenére, hogy a 30 éves háborúig a cseh országgyűlésnek elég széles hatásköre volt: az uralkodónak az adóra és katonaállításra vonatkozó kívánságát tartalmazó indítványain kívül határpereket, honosságadományozásokat és különféle közjogi kérdéseket is tárgyalt. A rendek első, rendszeresen megszervezett Kancelláriájukat csak a század közepén állították fel, miután a „Megújított alkotmány" (1627) az országgyűlés tevékenységét néhány más alárendelt jelentőségű kérdéstől eltekintve, mar csupán az uralkodók pénzügyi követeléseinek megszavazására korlátozta. Ez a kancellária a Legjobb Királyi Adóhivatal lett, az országgyűlés által a cseh adó elosztása, behajtása és számvitele végett választott legfőbb rendi adószedők végrehajtó szerve. 1652-ben, mikor ezt a németül is „Königliches Obersteueramt"-nak nevezett kancelláriát életre hívták, jöttek létre az első ténylegesen rendi provenienciájú regisztratúra kialakulásának előfeltételei. Ennek alapja a legrégibb cseh földkataszter, az 1653—55 közti ún. „adójegyzék" („Berni Rula") lett. Az új kancellária legfőbb feladata ennek őrzése, kiegészítése és a változó tényleges helyzetnek megfelelő állapotban való vezetése volt. Ezt a főregisztrátor végezte, akinek főfeladata a közvetlenül az adó jegyzékhez kapcsolódó egyre növekvő mennyiségű anyag gondozása volt. A kancellária szervezetében változás csak az új kataszter felállításával kapcsolatban történt. Ennek munkálatait 1711-től kezdve ui. egy „rektifikációs választmány"-nak nevezett külön rendi bizottságra bízták. A választmány írásbeli munkáit a rektifikációs kancellária végezte, mely 1713-tól kezdve a legfőbb adóhivatal keretében, mint annak egy. operatív elkülönített szerve alakult ki. Ugyanebben az időben választották utoljára a legfőbb rendi adószedőket is. Működésükkel szemben ui. mind az udvar, mind a rendek részéről egyre több kifogás merült fel, és helyükre 1714-től kezdve egy, az adószedőkénél még nagyobb hatáskörrel rendelkező országos választmány lépett. A választmány elnöke a legfőbb várnagy volt és a 4 rend: tehát az egyházi, főúri, lovagi és városi rend két-két tagjából, összesen 8 tagból állott. A legfőbb adóhivatal és a rektifikációs kancellária ezekután az országos választmány felügyelete mellett folytatta addigi tevékenységét. E tevékenység fényes ered-