Levéltári Közlemények, 27. (1956)
Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Frolov, G.: A Régi Iratok Központi Levéltára a Szovjetunióban : rövid történeti összefoglalás / 118–135. o.
A Régi Iratok Központi Levéltára 121 alakítása után ez a levéltár ehhez a kollégiumhoz tartozott, majd pedig annak megszüntetése után a Votcsina-ügyosztályhoz. Ezért a levéltárat gyakran hívták még a Votcsina-Kollégium levéltárának, a Votcsina-ügyosztály levéltárának, Votcsina-levéltárnak. Ebben a levéltárban, I. Péter rendeletére (1722) azokat az iratokat és dokumentumokat gyűjtötték össze, amelyek a szolgálati és a feudális birtokokra vonatkoztak, azaz a nemesi birtokokra, függetlenül attól, hogy a dokumentumok annak idején milyen intézménynél jöttek létre. Csaknem az egész XVIII. század folyamán folyt a fentemlített dokumentumok összegyűjtése. E munkának eredménye 1képpen a levéltárba nagy mennyiségben kerültek be birtokhatár-kijelölésre vonatkozó anyagok, peres birtokügyek iratai, továbbá úgynevezett „nem-peres ügyek", azaz birtokok eladására, cseréjére, jobbágy szerződések megkötésére stb. vonatkozó iratok. Többek között ide kerültek át a különböző prikázok — a Katonai, a Külügyi, a Szibériai, a Kazanyi stb. Prikáz levéltárában a nemesi földbirtokokra talált összes iratok. Más szóval, ennek a levéltárnak (éppúgy, mint a cári Oroszország többi levéltárának is) az volt a feladata, hogy gyakorlatilag kiszolgálja az uralkodóosztály — a nemesség — érdekeit. Ezen kívül a Moszkvai Igazságügy minisztériumi Levéltárba 1917 előtt még a következő anyagok kerültek: az 1864-es bírósági reform következtében megszüntetett vidéki intézmények iratai; a Litván Statútum, amelyet 1887-ben a Szenátus 3. ügyosztálya adott át; a Szenátus moszkvai ügyosztályainak volt levéltárában őrzött iratok és egyéb levéltári iratgyűjtemények. Amint látjuk, a Moszkvai Igazságügyminisztériumi Levéltárban összpontosított fondok összetétele jóval túlhaladt a levéltár hivatalos elnevezésének keretein. Bizonyos történelmi körülmények folytán a Moszkvai Igazságügyminisztériumi Levéltárban, hatalmas tömegű iratanyag gyűlt fel a Szovjetunió feudálískori történetéről és a kapitalizmus születésének korszakáról. 1812-ben, amikor Napoleon csapatai elfoglalták Moszkvát, a Razrj a d — szeríatusi levéltár, a Régi Iratok Moszkvai Levéltára és a Votcsina Levéltár igen nagy károkat szenvedett. Ennek következtében ezek a levéltárak sokáig rendezetlenek voltak és dokumentumanyaguk nem volt kellőképpen hozzáférhető. 1918-ban „A levéltárügy újjászervezéséről és központosításáról" szóló lenini dekrétum alapján a volt Moszkvai Igazságügy minisztériumi Levéltár az Állami Levéltári Fondnak lett része és „Az Állami Levéltári Fond II. (jogi) szekciójának első moszkvai osztálya" elnevezést kapta. 1920-ban ebbe a levéltárba kerültek be a Cári Udvari Minisztérium 18 69_72-ben létesített általános levéltára (az Udvari Levéltár) moszkvai osztályának fondjai is. Ezt a levéltárat azért alapították, hogy a XVI— XVIII. századi moszkvai udvari intézmények levéltári iratait őrizze. Itt helyezték el a Moszkvai Fegyver-Kamara, az udvari prikázok, a cári kabinetek (személyi kancelláriák) fondjait, a cárokhoz érkezett kérvények intézésével foglalkozó udvari államtitkárok kancelláriáinak, a különféle udvari intézmények kancelláriáinak fondjait.
