Levéltári Közlemények, 27. (1956)

Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Frolov, G.: A Régi Iratok Központi Levéltára a Szovjetunióban : rövid történeti összefoglalás / 118–135. o.

122 G. Erolov Mindezeken kívül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a volt Moszkvai Igazságügyminisztériumi Levéltárban nagy rAennyiségű személyi, családi, nagybirtokosi és kolostori fondot is elhelyeztek. Néhány évvel később a szovjet levéltárügy további fejlődése, többek közt az, hogy a raktárakban hatalmas tömegű levéltári fond halmozódott fel, sürgetően szükségessé tette az Állami Levéltári Fond pontosabb szervezetének kidolgozását és a dokumentumanyagnak jobb őrzése és felhasználása érdekében annak levéltáranként való helyesebb elosztását. Ebből kiindulva az OSzSzSzK Levéltári Központjának' kollégiuma 1925-ben rendelkezést adott ki az egységes Állami Levéltári Fond szervezetéről. Ennek a rendelkezésnek értelmében az állami levéltárak hálózatát és a f ondóknak köztük való megosztását lényegesen átszervezték. Ennek az átszervezésnek kövekeztében a volt Moszkvai Igazságügyminisztériumi Levéltár 1925-ben egyesült a volt Moszkvai Külügyminisztériumi Főlevéltár fondjaival. Az új levéltár „A Központi Történeti Levéltár Moszkvai Osztályának Levéltára" nevet kapta. A Külügyi Kollégium Moszkvai Levéltárát — a későbbiekben a Moszkvai Külügyminisztériumi Főlevéltár — 1720-ban alapították. A hivatalos elnevezéséből ítélve, első pillanatra úgy tűnik, hogy ebben a levéltárban csak diplomáciai jellegű iratokat, vagyis az orosz állam külpolitikájának történetére Vonatkozó dokumentumokat őriztek. Valóban, ebben a levéltárban összpontosították azt az igen gazdag dokumentumanyagot, amely Oroszország nemzetközi helyzetét és a cári kormánynak más államokkal való kapcsolatait mutatja be a legrégibb időktől a XIX. századig. Ezzel azonban korántsem merül ki ennek a levéltárnak tartalma és értéke. Legkorábbi része ui. Oroszország legrégibb külügyi intézményének működése során keletkezett. Ez az intézmény a XVI. században létrejött Külügyi Prikáz, amely a külügyi funkciók mellett az orosz állam belpolitikája terén is az ügyek rendkívül kiterjedt körét intézte. A Külügyi Prikáz kötelességei "közé tartozott az állampecsét őrzése, továbbá tartalmuktól függetlenül, az összes fontos állami okmányok őr'zése. Idővel a Külügyi Prikáz jelentősége tovább nőtt, minthogy a XVII. század második felétől kezdve a külügyeken kívül jónéhány más állami funkció betöltését, sőt más prikázok működésének irányítását is ráruházták, így például, a Külügyi Prikáznak különböző időszakokban a következő prikázok voltak alárendelve: a Nagyorosz, a Kisorosz, a Litván, a Szmolenszki stb. Prikáz; ezenkívül a következő „csetvertyek"*: az usztyjugi, a vladimiri, a novgorodi, a galicki; ezenkívül néhány kolostor és templom, valamint a nagybirtokos és üzemtulajdonos Sztroganovok tevékenysége és birtokai, továbbá egyes ipari létesítmények. A Külügyi Prikáz alá tartoztak az Oroszországban élő külföldiek is. Annak következtében, hogy a Külügyi Prikáz bizonyos mértékben fölötte állt sok más hivatalnak, és hogy funkciói igen széleskörűek voltak, a működése során keletkezett levéltári anyag nemcsak Oroszországnak a külállamokkal való kapcsolatait tükrözi, hanem Oroszország belső életére * A „csetvertyek"-ek, vagy „csety"-ek — területi., főleg pénzügyi és adóigazgatási kormányszervek, a XVI. és XVII. század folyamán. A XVIII. század elején szűntek meg.