Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Balázs Tibor: A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok történetéhez, 1945. január-október / 235–271. o.

244 Balázs Tibor A személyi kiadások kérdése kissé bonyolultabb volt. A Nemzeti Bizottságok választott tagjai munkájukért rendszeres ellátmányban nem részesültek. Indokolt esetben a képviselőtestület tiszteletdíjat állapított meg.

44 A Pest vármegyei Nemzeti Bizottság igen kiterjedt adminisztrációs munkájának ellátását viszont úgy oldották meg, hogy azt a normál közigazgatás tárgykörébe tartozó »dologi kiadás«-nak tekintették. Ezek után már egyszerű volt a kérdés. Az alispáni hivatal dolgozóit szolgálattételre kirendelték a Pest vármegyei Nemzeti Bizottsághoz, tehát változatlanul normál megyei státusban maradtak és a Nemzeti Bizottságban dolgoztak. Így érték el, hogy formailag a Nemzeti Bizottságnak személyi kiadásai nem voltak.

4

" Ezt a módszert nemcsak Pest vármegyében, hanem másutt is alkalmazták. Például Szatmár vm., Heves vm., Eger város, Nógrád vm., Győr vm, Hódmezővásárhely város Nemzeti Bizottságaiban teljesen hasonló volt a dologi és a személyi kiadásoknak a megyei, illetve a városi háztartási alap terhére történő fedezése.

4

'

5 összegezve az így kialakult képet, megállapíthatjuk, hogy a) a Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok nem voltak hivatali szervek. Teljesen önállóak voltak. Sem fegyelmi, sem egyéb vonatkozásban nem tartoztak az alispáni-, vagy polgármesteri hivatal, vagy a község elöljárósága alá.

47 b) Ennek ellenére a Nemzeti Bizottságok mégis végeztek közigazgatási funkciót és ebben a minőségükben a hivatali szervek elismerték tevékenységüket. Ezt bizonyítja, hogy a Nemzeti Bizottságok dologi kiadásait a költségvetés keretében fedezték. Láttuk, hogy nemcsak 1945-ben, hanem még 1947-ben is ez volt a helyzet. Ez igen nagy jelentőségű tény. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány és utóbb a Népköztársaság kormánya azzal, hogy hivatalból fedezte a Nemzeti Bizottságok dologi kiadásait, elismerte ennek a fontos népi szervnek államhatalmi és államigazgatási funkcióját is, s egyben biztosította az ily irányú tevékenység legdöntőbb feltételét, az anyagi ellátmányt. c) A Nemzeti Bizottságok személyi kiadásainak sokhelyütt történt féllegális fedezése két dologban leli magyarázatát. A Nemzeti Bizottságok tagjainak, mint népi, politikai szervek tagjainak, rendszeres illetmény nem járt. A Nemzeti Bizottságok ugyanakkor a társadalmi-politikai tevékenység mellett végeztek közigazgatási tevékenységet is. Ezért viszont elvben járt volna illetmény. Ez a kettős helyzet eredményezte a személyi kiadások fentiekben ismertetett sajátos megoldását. támasztja alá a volt ügyvezető, alelnök Gorzó Nándor szóbeli közlése is. A helyi Nemzeti Bizottságoknál is általában ez volt a helyzet. Természetesen voltak kivételek. Pl. Cegléden a Nemzeti Bizottságnak saját lapja volt, a »-Cegléd« c. lap. Ennek jövedelméből fedezték a személyi és dologi kiadások egy részét stb. 44 PNB 1683/1945. •45 A PNB irodájának hét főnyi állandó jellegű személyzete volt: 1 ügyész, 5 segédhivatali tisztviselő és 1 altiszt. Kinevezéseket és kirendeléseket lásd PestPilis-Solt-Kiskun vm. alispánja 25.606/1949., 8930/1948., 8926/1948., PNB 1946. máj. 4. "jkv. Vö. Bene Sándor volt Pest vármegyei számvevőségi főnök szóbeli tájékoztatása. 46 Szécsényi Lajos volt megyei számvizsgáló, Szaniszló István Eger város volt pénztárnoka, Kántor László volt megyei számvizsgáló, Liszi Jenő volt megyei számvizsgáló és Tolnai Lajos volt városi számellenőr szóbeli tájékoztatása. 47 A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok átnézett iratanyagában nem volt példa Nemzeti Bizottsági tag ellen Nemzeti Bizottsági tevékenység miatt folytatott hivatali (közigazgatási) fegyelmi tenyéré. Ugyanakkor számtalan példa található, hogy a közigazgatási apparátus részéről megkeresik a Nemzeti Bizottságokat és különböző ügyekben panaszt tesznek egyes helyi Nemzeti Bizottságok, vagy azok egyes tagjai •ellen és jogorvoslatot kérnek.