Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Balázs Tibor: A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok történetéhez, 1945. január-október / 235–271. o.

A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok történetéhez 245 III. A NEMZETI BIZOTTSÁGOK HATÁSKÖRE ÉS MŰKÖDÉSE 1945 JŰNIUSIG. A Nemzeti Bizottságok hatáskörét és működésének elemzését két szakaszban mutatjuk be 1945 év elejétől júniusig, és júniustól novemberig. Ezt a felosztást szükségessé teszi egyfelől a Nemzeti Bizottságok hatáskörét szabályozó miniszterelnöki rendelet,

48 amely lényegében 1945 közepétől megszüntette a Nemzeti Bizottságok közigazgatási tevékenységét. Másfelől szükségessé teszi az 1945 júniusában bekövetkezett fordulat, amely a magyar népi demokratikus forradalom első győzelmei és a fasizmus világméretű veresége után következett be. A második időszakot 1945 júniusától az 1945 novemberi országgyűlési választásokig tárgyaljuk. A Nemzeti Bizottságok helyzetét a hatáskör tekintetében legtalálóbban Révai . József jellemezte. »Mint politikai szerveknek, a Nemzeti Bizottságoknak egyáltalában nincs szükségük arra, hogy tevékenységük közjogi szankciót kapjon, hogy az államhatalom jogilag »elismerje-« őket. »Ügykörüket« nem jogszabályok, hanem az élet határozza meg: a Nemzeti Bizottságok nem a kormányhatalomtól, hanem a néptől kapják megbízásukat. A kormány nem utasíthatja őket, de ami ennél sokkal több: támaszkodhatik rájuk. Nem függnek a kormánytól, de támogatják és összekapcsolják a néptömegekkel... A Nemzeti Bizottságok önetvékenysége a demokratikus átalakulást mozdítja elő, tehát segíti a kormányt programjának végrehajtásában. Minél erősebbek a nemzeti bizottságok, annál erősebb az Ideiglenes Nemzeti Kormány, mert annál erősebb a támasza a népben.«

49 1. Jogszabályok 1945 júniusáig:. A Nemzeti Bizottságoknak, mint a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi szerveinek egyik legdöntőbb feladata a széles nemzeti összefogás biztosítása, a tömegek mozgósítása, a »demokratikus átalakulás előmozdítása« volt. Ez a feladatkör i lényegében politikai-társadalmi feladatkör volt és ez a vizsgált időszak egészére, sőt azon túlmenően is vonatkozik. Ennyiben ez a szorosan vett politikai jogkör nem lehet alkalmas arra, hogy hozzásegítsen bennünket a vizsgált időszakon belül á szakasz és jellegváltozások felismeréséhez. Meg kell vizsgálnunk, hogy fenti alapvető feladatkör mellett a Nemzeti Bizottságok milyen egyéb feladatokat is láttak el. Ez segíthet hozzá bennünket a hatáskör pontosabb és történetibb meghatározásához. Elöljáróban meg lehet állapítani, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendeleteivel nem szorgalmazta, nem segítette azt, hogy a Nemzeti Bizottságok valóban »az új, demokratikus Magyarország alappillérei«

50 lehessenek. Ez kitűnik már abból is, hogy a kormánynyilatkozat, amely lényegében átvette a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programját,

51 a Nemzeti Bizottságokat meg sem említette. Az adott viszonyok között ez azt jelentette, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormány a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programjának megvalósítása érdekében nem kívánt oly mértékben támaszkodni a Nemzeti Bizottságokra, mint a Magyar Kommunista Párt. Ez fejeződött ki abban is, hogy nem született olyan kormányintézkedés, amely átfogó módon szabályozta volna a Nemzeti Bizottságok hatáskörét és feladatát. Mégis a kormány egyes rendeleteiből, a rendeletek Nemzeti Bizottságokra vonatkozó 48 Lásd 67. sz. jegyzet alatt. 49 Révai József: Kellenek-e a Nemzeti Bizottságok és mire? Néplap 1945. jan. 10. Id. Dokumentumkötet 361. 1. v 30 Lásd 3. sz. jegyzetet. űl a továbbmutató követelések nélkül.