Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Komjáthy Miklós: A tihanyi apátság alapítólevelének problémái / 27–47. o.

A tihanyi apátság alapítólevelének problémái 43 E harcok közben azonban a magyar királyság helyzete nem egyszer reménytelennek látszott. IX. Leo pápa is, az első, aki a XI. századi reformpápák közül az egyháznak Cluny-ből kiindult megújítását komolyan szívén viselte, örömmel fogadta György kalocsai érseket, akit András király azért küldött Rómába, hogy a németekkel támadt viszályában a* pápa közvetítését kérje. IX. Leo akkor Franciaországot, Burgundiát, és Lotharingiat járta. György érsek utána ment, hosszabb ideig kíséretében tartózkodott s nyilván megtárgyalta vele, miképp lehetne helyreállítani a magyar állam biztonságát, anélkül, hogy az ország a német birodalom hűbértartományává válnék, . György érsek küldetésével a pápai udvar és a magyar király között francia földön létrejött kapcsolat fonala nem szakadt meg. 1052-ben IX. Leo nem kisebb embert, mint Hugo cluny-i apátot, a nagy Odilo apát utódját küldte Magyarországra. I. András kitüntető tisztelettel fogadta a nyugati szerzetesség vezérét s a kíséretében érkezett francia papokat és bár közvetítésük a német háború ügyében nem járt sikerrel, itt jártuk — ne feledjük, az egész kereszténység képét, az egész nyugati kultúrvilágot, benne a gazdasági életet átalakító Cluny apátjáról van szó! — nem maradhatott nyom nélkül hazánk életében. Amily feszült volt viszonyunk a németekkel, annyira barátságosaknak mutatják ezek az adatok kapcsolatunkat Franciaországgal. András idejében, ugyancsak francia nyelvterületről, Liége-ből érkezett hazánkba Lieduinus, a későbbi nagyváradi püspök. 1054-ben pedig Liedbert, a cambrai-i püspök vezetésével mintegy 8000 tagú francia zarándokcsapat vonult át Magyarországon. A magyar király hosszasan tárgyalt a francia püspökkel. Hogy miről, azt, sajnos, nem tudjuk, de kétségtelen, ez a találkozás is erősítette a magyar—francia kapcsolatokat.

04 E kapcsolatok szilárd alapját pedig I. Henrik francia király és I. András magyar király között fennállott rokoni kötelék jelentette. Sógorok voltak. Nagy Jaroszláv kijevi fejedelem másik leánya ui. a francia király felesége volt.

05 I. András a német támadások válságos éveiben, 1050 és 1052 között apósának országától, a nagyobb nyugati külpolitikai akcióra és hadviselésre bizánci lekötöttsége miatt még képtelen Kijevtől segítséget nem remélvén, ellensúlyt Rómában, majd alkalmasint a pápa s tán apósa tanácsára is, az akkori Európa minden téren vezető hatalmánál, Franciaországban keresett. Nem lehet vitás, hogy ez a sajátos és szoros kapcsolat konkrét formában is kifejezésre jutott. E konkrét formák egyike volt az, hogy a tihanyi sziklaormon épült templomot a német veszély elvonulása után, 1055-ben Szűz Mária és Szent Ányos tiszteletére szentelték fel. • • Szent Ányos hamvait nem sokkal előbb, 1029-ben Odilo cluny-i apát jelenlétében világraszóló ünnepségek keretében helyezték el a szent püspök újjáépített egyházának díszes kápolnájában.

66 Szent Ányos felújult emlékét csak clunyota, francia szerzetesek hozhatták el Tihanyba. Az, hogy az épülő tihanyi monostor végül is bencések, nyilván legalább részben francia bencések kezére jutott, az új politikai tájékozódás szükségszerű következménye volt. 64 A korai francia—magyar kapcsolatokra Galla F.: A clunyi reform hatása Magyarországon. (Szt. István Akad. Tört Oszt. Felolv. 2. k. 4. sz. Pécs, 1931. 87., 92., 95. s köv. 1. 65 Sötér István munkája (Magyar—francia kapcsolatok [Hazánk és a nagyvilág I. köt.] Bp. 1946. 10—12. 1.) erről nem tud. Egyébként ő is említi, hogy IX. Leo személyesen is járt Magyarországon békeközvetítőként Pozsonynál. 69 Galla i. m. 92. 1. és Ph. Rtört. X. köt. 8. 1. /