Levéltári Közlemények, 26. (1955)
Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Komjáthy Miklós: A tihanyi apátság alapítólevelének problémái / 27–47. o.
42 Komjáthy Miklós sziklabarlangokból valóban remek kilátás nyílik a bájos balatonfüredi öbölre. De hol van ez a panoráma attól, amely a monostori templom sziklaormáról tárul a néző elé! Ha van hely, amelyre a bizánci monostorok fekvésére jellemző leírás illik, akkor ez az, ahonnan szinte a tóból meredeken felmagasodó szikla ormáról a Balaton egész tükrén végig lehet tekinteni. »...rex pietate valde Christianus duo monasteria construxit: Tychonicum et iüxta Visegrád.« A tihanyi apátság alapítólevele 1055-ben kelt. Akkorra, ha nem is befejezetten, de valamíly formában már állnia kellett a tihanyi sziklabércen Szűz Mária és Szent Ányos egyházának, hisz az oklevél felszentelt templomról beszél. A XI. századi Magyarország kezdetleges technikai lehetőségeit figyelembe véve, az építkezésnek évekkel előbb kellett megindulnia. Arról nem is szólva, hogy az alapítás jogi tényének írásba foglalása után is még évekig, tán évtizedekig húzódhattak az építkezési munkálatok. Egykorú, konkrét adatokkal is bizonyíthatjuk ezt. A tihanyival egyidejűen alapított visegrádi monostor gyér emlékanyagában van három vállkő, amelyet indából kinövő palmetták díszítenek. Dercsényi Dezső egyedülállónak tartja ezeket a vállköveket, mert közvetlen bizánci hatásokat tükröznek. Készítési idejüket a XII. század első felére teszi s Lux Kálmán nyomán a kolostor-kerengő iker ablakai vállkö vének tartja. 62 Az I. András által alapított, mégpedig uralkodása első éveiben, (valószínűleg) 1050 előtt alapított visegrádi monostoron tehát félszázad múlva is dolgoztak! Mindenesetre akkortájt kellett a tihanyi monostor és templom építéséhez is hozzáfogni, hogy 1055-ben már templom felszentelésére kerülhessen sor. A monostornak a remetebarlangokénál is bizáncibb jellegű fekvése, az 1055-ös alapítási év figyelembevételével az építkezések viszonylag korai megindulásának szükségessége, András kijevi kapcsolatai, a tihanyi remeteség »Oroszkő« neve mind amellett szólnak, hogy a tihanyi monostort és templomot I. András király eredetileg a feleségével jött bazilitáknak akarta alapítani. Csak ezzel a feltételezéssel tudjuk megmagyarázni, miképpen került az alapítólevélbe annyi magyar helynév mellé, velük egyenrangú helynévként, az idegen »•Petra-« szó. Az oklevelekben szereplő határnevek sohasem fordítások eredményei, sohasem fiktív, hanem olyan élő nevek, amelyeket a környék lakosságának legalább egy része használt. Ilyen volt a tihanyi alapítólevél »Petra«-ja is, amelyet csak az ott lakó baziliták diktálhattak be az összeírónak, mégpedig csak úgy, hogy ők voltak a megadományozottak. Csak az ő nyelvükön élhetett annak a helynek neve »Petra«-ként Miképp jutott a templom és a monostor végül is bencések kezére? • Ügy vélem, a kérdésre az alapítás gondolatának megfogamzása és kivitele közötti időben bekövetkezett politikai, főleg külpolitikai változások felmérése megnyugtató választ tud adni. III. Henrik német császár, felhasználván a Vatha-féle lázadással Magyarországon bekövetkezett zavarokat, ismételten betört Magyarországra. Hatalmas haderőinek gyülekezése a határon és a határvidéki várak erődítési munkálatai a belső harcokban meggyengült Magyarországon aggodalmakat keltettek. Átmenetileg ugyan a császár itáliai lekötöttsége késleltette a hadjárat megindulását 1050-, 1051- és 1052-ben, azonban előbb kisebb, majd nagyobb seregekkel tört rá Magyarországra. A Dunántúl hadszintérré vált. A magyarok sajátos taktikájukkal mindhárom támadást sikerrel verték vissza s Henrik megtizedelt seregekkel volt kénytelen visszatérni a birodalomba. 03 12 Ld. a 60, jegyzetet. 3 Pauler i. m. 1 I. köt. 127. és köv. 1.
