Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - IRODALOM - Mandl Sándorné: Archivalische Zeitschrift, Bd. 48–49. (1953–1954) / 360 - Iványi Emma: Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs, Bd. 5–7. (1952–1954) / 360–362. o.

360 Irodalom ARCHIV ALISCHE ZEITSCHRIFT Hrsg. vom Bayerischen Hauptstaatsarchiv in München. Bd. 48—49. 1953—1954. A nyugat-német levéltárosok nagymúltú szakfolyóirata 48. kötetében közli H. RALL cikkét, amely az 1615-ben, tehát a harmincéves háború kitörése előtt sikeresen elkerült háborúnak dokumentációját ismerteti a Limpurg grófok levéltárának egy nemrég előkerült aktacsomója alapján. — J. MEYER-LANDRUT egy nálunk kevéssé vizsgált kérdést vet fel: az állami levéltárak és irattárak nemzetközi jogi problémáit. A cikk érinti többek közt a háborúkban elhurcolt és visszakövetelt levéltárak ügyét, valamint a háborút követő területi átrendezések levéltári összefüggéseit (utódállamok és a levéltári jog). — I. MENGEL a XVI. század irattana kérdéseinek megválaszolásához járul hozzá Braunschweigi Erzsébet és Albrecht Poroszország hercege (a német lovagrend nagymestere) levelezésének ismertetésével. —B. ZlTTEL a rottenbuchi szerzetesi levéltárat, E. WENTSCHER a rnerseburgi káptalani levéltárat^ végül ugyanez a szerző a zeitzi szerzetesi levéltárat ismerteti. Mindhárom egyházi levéltár tárgyalása a levéltári • anyag elmélyült tanulmányozásán alapszik. A folyóirat 49. kötetében W. (JOLDINGER a középkori (XVI. század végéig terjedő) osztrák kincstárak és kancelláriai levéltárak ismertetését adja. — M. PiENDL az 1260—1403. éveket magába foglaló oberaltaichi bencés kolostorban készült regisztert (levéltári jegyzéket) tárgyalja. A középkori római zarándokok írásos emlékeit ismerteti A. WEISTHANNER forrásanyagot közlő cikkében. — Számos képpel illusztrált cikkben tárgyalja E. CRUSIÜS osnabrücki levéltáros a középkori pecsétek ikonográfiáját. — B. SCHWINEKÖPER a hallei városi levéltár középkori oklevelei alapján tárgyalja II. Frigyes Hohenstauf császár aranybullájának provenienciáját. — L. SPORHAN— KREMPEL a legrégibb ismert német papírmalom, a nürnbergi »Gleismühle« 14—15. századi működését vázolja ismertetésében. — K. DEMETER a Frankfurt am Main-i Szövetségi Levéltár létrejöttét, feladatait és tevékenységét vizsgálja. — A német levéltárügy hagyományait eleveníti fel H, MEINERT, a Frankfurt am Main-i levéltári igazgató Albert Brackmannról szóló emlékezése. — W. NISSEN a berlin—dahlemi porosz titkos levéltár és a brandenburgi porosz »Haus-archiv« jelenlegi állapotát és •felhasználhatóságát tárgyalja. — E. WEISE egy egészen mai levéltári problémát érint cikkében, amely az alsószászországi »nácitlanítási (Entnazifizierung) ügyiratok-« átvételét és levéltári kezelését tárgyalja. — A levéltári iratanyag fizikai megóvásának, illetve a romlásnak indult anyag megmentésére irányuló munkának ismertetését két cikk tárgyalja: P. BRÖHL a kölni városi levéltár iratrestaurálási munkásságát,, E. BORGENHAGEN a pergament-oklevelek restaurálásának kérdéseit vizsgálja. Mandl Sándorné MITTEILUNGEN DES ÖSTERREICHISCHEN STAATSARCHIVS Hrsg. von der Generaldirektion, Wien. Bd. 5—7. 1952—1954. Az 1945. július 28-i osztrák kormányrendelet alapján létesült »österreichischesStaatsarchiv« (Osztrák Állami Levéltár) a bécsi központi és minisztériumi levéltárakat — a régi Haus-, Hof- und Staatsarchiv-ot, az Allgemeines Verwaltungsarchiv-ot,. a Finanz- und Hofkammerarchiv-ot és a Kriegsarchiv-ot tömöríti egységes szervezetbe. Főigazgató: Leo Santif

aller bécsi egyetemi tanár, a történeti segédtudományok neves művelője. Az új központi szerv 1948-ban indította meg a »-Mitteilungen des österreichischen Staatsarchivs« című, a főigazgatóság kiadásában évenként megjelenő folyóiratot. A folyóirat célkitűzése: a levéltártudomány, a későközépkori és újkori forráskutatás és irattan, általában a történeti segédtudományok, továbbá a későközépkor és az újkor történetének művelése, különös tekintettel az államok nemzetközi kapcsolataira és a diplomáciára. A »Mitteilungen« ezek szerint — bár Ausztriában több folyóirat áll a történettudomány szolgálatában — feladatának tartja a történeti feldolgozások közlését és feldolgozásokat — kisebb terjedelemben — valóban közöl is. Nagyobb terjedelmű fel-