Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - IRODALOM - Szedő Antal: Archivmitteilungen, Jg. 1953–1954. / 356–358. o.

356 Irodalom A 4. évi. fontosabb cikkei: G. CECHOVÁ — J. MARTINÉK az 1848. évi Nemzeti Bi­zottság levéltári -fondját ismertetik. Az első részben hivataltörténetet, a másodikban irattári ismertetést és a harmadikban a fondók terjedelmét adják. — E. LUKÁCOVA ismerteti az Országos Büntető Bíróság működését (1850—1870). Az 1848-as forradalom bukása után a politikai és bírósági igazgatást újra kellett szervezni. Ennél az újjá­szervezésnél természetesen nagy figyelmet szenteltek a büntető bíróságnak. A bíró­sági anyagot a levéltár sorozatos selejtezés után a prágai kerületi bíróságtól vette át, így az anyag nem teljes. A továbbiakban megismerteti velünk ezt a fondót és útba­igazítást ad, miképpen lehet felhasználni. — J. RuziCKA Ceská Tfebova (Böhmisch Trübau) városnak a huszitizmus előtti időkből származó városi könyvét ismerteti. — J. RADIMSKY az 1763. évi morvaországi népszámlálást ismerteti. •— E. CÁNOVÁ »Pro­letár hitetlenek szövetsége« címmel ismerteti azt a szervezetet, amely 1926-tól mű­ködött Csehszlovákiában. — J. MEZNÍK tanulmányában (Jihlava [Iglau] privilégiuma és -a város első évei) a csehszlovák történelem egyik legrégibb városjogát ismerteti. L. ÜRBÁNKOVÁ - HRUBÁ »Az idősebb Zorotini Károly kancelláriája« címmel diploma­tikai tanulmányt írt. Az idősebb Zorotini Károly a morvaországi XVII. századi poli­tikai életben nagy szerepet játszott és a külfölddel állandó összeköttetésben volt; így többek között Illésházy István nádorral is levelezésben állott. — P. BURDOVÁ cikke Mnichovohradistska falu parasztságának szociális helyzetét ismerteti a harmincéves háború után.—O R. HALAOA részletesen leírja Kassa levéltárának történetét a mai napig. Cikkében a levéltár keletkezését és az első rendezést, Schvartzenbaeh Ferenc, Schräm József és Hudák András levéltárosok működését s az általuk kialakított le­véltári rendszert ismerteti. Kiss Nándor ARCHIVMiTTEILUNGEN Hrsg. von der Staatlichen Archivverwaltung in der Deutschen Demokratischen Republik, Berlin. Jhg. 1953—1954* 1953-ban változás történt a Német Demokratikus Köztársaság levéltárügyében. A Belügyminisztérium Levéltárügyi Főosztálya helyett a Belügyi Államtitkárság Ál­lami Levéltárügyi Igazgatósága (Staatliche Archivverwaltung) vette át a levéltári szervezet irányítását. 0. MEIER, az Igazgatóság új vezetője, a folyóirat 1953. évi első számában a levéltárak feladatairól beszél. Fődolognak tartja azt, hogy a levéltáro­sok ne álljanak félre, foglaljanak állást a napi politika égető kérdéseiben. Állásfog­lalásukat mutassa munkájuk, mellyel az anyagot a történettudomány számára fel­tárják, segítsék hozzá a német történettudományt, hogy a munkásmozgalom történe­tének kidolgozásával a polgári történészek által elferdített német történetet a helyes megvilágtásba helyezhesse. — A. TIMM a levéltárak fontosságáról szól a helytör­téneti kutatások szempontjából. — R. LEHMANN a lübbeni (Niederlausitz) állami le­véltárat ismerteti. — R. SCHATZ a hibás iratcsoportosítás következményéről ír. 1945 óta az iratokat többnyire nem tárgyi elv alapján csoportosítják, hanem rendszerint a küldők szerint. Bár az ügyosztályrendszer magában létrehozta az ügyek bizonyos csoportosítását, de itt meg az örökös átszervezések okoznak zavart. A hibás iratcso­portosítás súlyos következményekkel jár az iratképző szerv munkájára, mert nem lehet megtalálni az iratokat. De súlyos következményekkel jár a levéltárakra is: ren­dezetlen iratokat kapnak. — F. WISZNIEWSKI a népi tulajdonba került üzemek levél­tárainak a gazdaság és a munkásmozgalom története szempontjából való fontosságá­ról ír cikket. Az anyagot jegyzékeim kell, fel kell tárni. — H. PATZE a levéltáros szakfelügyeletét látja szükségesnek az iratok restaurálásánál. Az 1953. évi 2. számban H. O. MEISSNER ismerteti Haussherrnek a modern államigazgatás, a minisztériumok kialakulását tárgyaló könyvét. — E. MÜLLER. a vá­rosi levéltárosok feladatáról szól a helytörténeti kutatások szempontjából. — E. SCHIRRMACHER az Odera melletti Frankfurt levéltárának sorsát, a felszabadulás óta ott végzett munkát ismerteti. —. W. WEISS a frankfurti (Odera menti) papírma­* Jhg. 1951—1952. ismertetését ld. LX. 25. évf. 1954. pp. 265—269.

Next

/
Oldalképek
Tartalom