Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - IRODALOM - Szedő Antal: Archivmitteilungen, Jg. 1953–1954. / 356–358. o.

Ii-odalom 357 lom 18. századi üzemét írja le. — J. WÄCHTER a Mecklenburg, tartományban folyó gazdasági levéltár szervezési munkálatokról ad ismertetést. A nagy üzemek levéltárosai részére a tartományi levéltári felügyelőség több napos szakmai tanfolyamokat rendezett, egy gazdasági terület gazdasági levéltárosai (pl. a volt nagybirtokok levéltárait őrzők) munkaközösséget alkotnak, a munkaközösség tagjainak üléseit a tartományi levéltári felügyelőség referense vezeti le. — H. KOCH cikkéből megtudjuk, hogy 1952 óta Drezdában egy központi irat-restauráló műhely működik, amely a Német Demokratikus Köztársaságban levő valamennyi levéltár számára dolgozik. Figyelemreméltóak a perionnal folytatott kísérletek. — H. HERRICHT Bettine von Arnim és Jacob Grimm egynéhány ismeretlen levelét ismerteti, amelyet a Német Központi Levéltár merseburgi raktáraiban fedeztek fel. Ismertetést kapunk a Marx-év alkalmából Drezdában rendezett kiállítás tapasztalatairól, valamint egy bírósági ítéletről, mely 2 egyént iratpusztítás miatt súlyos büntetésben (3000, illetve 500 márka pénzbüntetés, amely 100, illetve 25 napi börtönbüntetésre változtatható át) marasztal el. Az 1953. évi 3—4. szám bevezető cikke HEGEN belügyminiszter megnyitó beszédét közli, amelyet a Levéltártani Intézet III. Levéltárostképző Tanfolyamának megnyitásán mondott. Hangsúlyozza a bizalmat, amelyet a kormány a levéltárosok iránt érez, amikor az olyannyira fontos levéltári állagokat kezükre bízza. A levéltáros egyik legfontosabb feladata, hogy a legnagyobb rend, az iratok leggondosabb őrzése mellett feltárja az uralkodóosztály által a múltban homályban' tartott levéltári anyagot is, hogy a német történetírásnak igaz és bőséges adatokat tudjon adni. A levéltárosoknak a marxizmus—leninizmussal is fel kell vértezve lenniök. — W. FLACH a levéltártan lényegéről szól. Fontosnak tartja a valódi hivatásérzetet, nem szabad, hogy valaki a kenyérkeresetet lássa csak a foglalkozásában. Továbbra is tevékenyen részt kell venniök a levéltárosoknak a történeti kutatómunkában és elő kell mozdítani mások kutató munkáját. — Ez a szám közli Brandenburg tartomány és Zerbst város Potsdamban őrzött levéltárának ismertetését. — Ugyanitt jelent meg BORSA IVÁN cikke a Magyar Népköztársaság levéltárügyéről. — E. NEUSS a gazdaságtörténeti forrásokról ír. Németországban is lehetővé tette a kereskedelmi törvény, hogy a vállalati irattárak pusztító selejtezéseken essenek át. A szerző rámutat a sajtó és a hatósági levéltárak gazdaságtörtéheti forrásértékére, amelyek részben a gazdasági levéltárak hiányait pótolhatják. — K. MEISSNER az üzemi, vállalati iratanyag selejtezéséről ír. — A levéltári hírek között figyelmet érdemel a potsdami Levéltártani Intézetben befejeződött második, tudományos levéltárosokat képző tanfolyamról adott ismertetés. Az 1954. évi első szám ismerteti a német munkásmozgalom történetéhez anyagot, gyűjtő munkaközösség konferenciáját, valamint WALTER ULBRICHTnak a konferenciához intézett buzdító levelét. — K. HöHNEL ismerteti a Német Demokratikus Köztársaságban 1953-ban több mint 3 hónapon át folytatott rendkívüli iratselejtezést, mely 1500 tonna selejtpapírt eredményezett. A rendkívüli selejtezések az Állami Levéltári Igazgatóság irányítása és felügyelete alatt mentek végbe és sok értékes állag felfedezéséhez vezettek, erősítették a levéltárak és irattermelő szervek közötti kapcsolatokat, — W. SCHRÖDER a Magdeburgi Állami Levéltár bányászüzemekből származó anyagát ismerteti, H. HERRICHT a Német Központi Levéltár merseburgi raktárában őrzött személyi fondókat. — G. ENDERS a statisztikai anyag selejtezéséről értekezik. Szerinte a statisztikai kérdőíveket a levéltárak férőhelyhiánya miatt nem fogadhatják be, bár biztos, hogy a kinyomtatott feldolgozások nem merítik ki teljesen a kérdőívek tartalmát. Közvetítő megoldásnak ajánlja azt, hogy 30—40 évenként vegyék át csak a levéltárak a teljes kérdőív anyagot. — H. BRUMME a potsdami halászat múltját eleveníti fel. H. RYPALLA a papírrestaurálás problémáit fejtegeti. A szerző egy újfajta restaurálási eljárást mutat be. — A levéltári hírek között találjuk a hírt a Merseburgban tartott ünnepségről abból az alkalomból, hogy az újjáépítés munkája öt évvel ezelőtt indult meg a Német Központi Levéltár ottani részlegében. W. NISSEN a részleg vezetője beszámolt a veszteségekről, amelyek a Merseburgban elhelyezett volt Porosz Állami Titkos Levéltár és a Brandenburgi Porosz Házi Levéltár állagait érték. Az 1954. évi 2. szám főleg a május 25-én Drezdában tartott levéltároskongreszszus anyagával foglalkozik. Mint O. MEIER referátumából és a hozzászólásokból kiderül, egyik főkérdés a levéltárak népszerűsítése volt. — Egy másik probléma a le-