Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - IRODALOM - Kiss Nándor–Bottló Béla: Sborník Archivních Praci, R. 1–4. (1951–1954) / 354–356. o.

Irodalom 355 A 2. évfolyam cikkei: Z. SAMBERGER »A közigazgatás iratanyagának jelentősége a Csehszlovák Kommunista Párt története számára* c. cikkében hangsúlyozza, hogy a nemzeti bizottságok irattárában (megfelel a mi tanácsainknak) nagyon sok olyan iratanyag van, amely a CsKP történetére nézve nagy fontosságú. Az a feladat,, hogy a legnagyobb mértékben felhasználják ezt az anyagot. Meg kell ismertetni a kommunisták harcát a fasizmus, a munkanélküliség ellen. — J. MACEK ismerteti Vladislav Jagelló (1471—1490) okleveleit és kancelláriáját. — V. KRAL az 1848—49-ben hagy szerepet játszott F. A. Brauner prágai ügyvéd működését ismerteti, arra törekedve, hogy a burzsoá történetírással szemben Brauner profilját helyesen rajzolja meg. — »A belügyminisztérium prágai központi levéltárának útmutatója« előszavában Z. Samberger megindokolja, miért volt szükség ennek az útmutatónak, helyesebben fond-összeírásnak megszerkesztésére és közzétételére, amelyet a központi levéltár dolgozóinak a kollektívája készített el. A bevezetőben E. Cánová röviden vázolja, hogy milyen fajta iratanyaggal találkozunk a levéltárban, majd J. Kollmann ismerteti a levéltár történetét. Ezután következik a rövidítések közlése, majd a munka gerince, 162 fond ismertetése. Azon hivatalok és intézmények felsorolása is megtalálható benne abc-rendben, amelyeknek fondjai a központi levéltárban találhatók és ebben az összeírásban szerepelnek, megadva az útmutatóban szereplő fondszámot is. — A kötet végén a kollektíva ismerteti a levéltár tanulmányi tanácsát, a levéltári könyvtárat (50 000 kötet) és a konzerváló-technikai osztályt. Kiss Nándor * * * . A folyóirat 3. évfolyamában A. MACÁK a rozmitali uradalom gazdasági helyzetét a XVI. század második felében megvilágító cikkében az uradalom 1565-ig terjedő kifejlődése történetének előadása után ismerteti az uradalom 1565. évi urbáriumát. Az urbárium diplomatikai elemzésével, keltének megállapításával és történetével foglalkozik, azután az uradalom földrajzi helyzetének leírását aejga. Majd megismertet az uradalom társadalmi és gazdasági rétegeződésével, a különféle jövedelmi forrásokkal, részletesen elemzi a jobbágyság különféle kötelezettségeit és a földesúrnak ezekből származó jövedelmeit, ezután az uradalom igazgatásában résztvevő világi és egyházi szervek szerepével foglalkozik, megismertet az uradalom mező-, erdő-, ipari stb. gazdálkodásának módszerével. — M. NÓVÁK cikkében az osztrák rendőrség és Csehország 1848 előtti politikai fejlődésének viszonyával foglalkozik. A vonatkozó forrásanyag ismertetése után a Metternich-uralom ausztriai helyzetét, az 1848 előtti Ausztriát és azt a szerepet ismerteti, amit ebben a kancellár, az Udvari Rendőrés Cenzúrahivatal töltött be. Majd a csehországi osztály- és nemzetiségi viszonyokkal és ezután előbb a közigazgatási hivatalokkal, majd ezek rendőri szerepével, az Országos Elnökség, a Tartományi Hivatalok, a Vám- és Határőrség, a Postahivatalok és más kisebb szervek, valamint a prágai Rendőrigazgatóság működését ismerteti. Értekezésének második részében a rendőrség szerepét vizsgálja Csehország nemzeti és társadalmi fejlődésének döntő szakaszaiban: 1830 előtt, az 1830—1844. években és az 1844—1848-ig terjedő időszakban, mindenütt előbb megrajzolva a csehországi, viszonyokat és ebbé illeszti be a rendőrségnek a nemzeti és társadalmi mozgalmakkal kapcsolatos szerepét. — J. CHAROUS az 1921. évi banksztrájkkal foglalkozik. Vizsgálja az akkori pénzügyi helyzetet és gazdasági viszonyokat, majd ismerteti az ezek következtében beállott munkanélküliség növekedését és a sztrájkokat, továbbá az ezek hatása alatt hozott primitív pénzgazdálkodási szociális intézkedéseket. Megvilágítja a banktisztviselők sztrájkot kiváltó anyagi helyzetét. Ezután az 1921. évi június 22-től július 29-ig tartó, Prágára, Brnora, Csehországra, Morvaországra, Sziléziára, Szlovenszkóra és Kárpátaljára kiterjedt sztrájk történetét vázolja. Ismerteti a sztrájk letörésének következményeit. Megállapítja mindezek alapján a sztrájk leverésének az okait, ismerteti az egyes állami szerveknek és társadalmi rétegeknek a sztrájkhoz való viszonyát, amelyben egyedül a Csehszlovák Kommunista Párt volt őszinte szövetséges a tisztviselők tőke elleni harcában. Bottló Béla 23*