Levéltári Közlemények, 26. (1955)
Levéltári Közlemények, 26. (1955) - FORRÁSKÖZLÉS - Hazai György: A Topkapu Szeráj Múzeum levéltárának magyar vonatkozású török iratai / 286–295. o.
Hazai Gy.: A Topkapu Szeráj Múzeum levéltárának magyar vonatkozású török iratai 287 Ez az iratanyag a további levéltári kutatásokkal valószínűleg kiegészül. Erre utal az, hogy a TSzM Levéltárának mutatója több olyan, ebből a korból származó iratról tesz említést, amelyek feltehetően kapcsolatban lesznek iratainkkal. 6 így reménjr van arra, hogy XV. századi török forrásanyagunk tovább bővülhet. Ezek az iratok hasznos értesítéseket adnak a kérdéses tíz esztendő külpolitikai kapcsolatairól. Az adatok természetesen kapcsolódnak a már eddig ismert források adataihoz, s így alkalmunk van az eddig is ismert tények mellett a kor diplomáciai kapcsolatait más megvilágításban, a kérdés török vonatkozásainak figyelembevételével megvizsgálni. Az iratok feldolgozásánál a legnagyobb problémát a kronológiai kérdések tisztázása, az iratok sorrendjének és datálásának rendezése jelentette. Az iratokon nincs keltezés, s így az anyag időbeli elrendezésénél csak az iratok belső összefüggése, a közölt eseményeknek más források adataival való összevetése adhatott segítséget. A magyar, osztrák, olasz, és török forrásanyag adatai egymásnak gyakran ellentmondanak. Nehezíti a helyzetet az, hogy a XV. századi magyar—török diplomáciai kapcsolatokat a szakirodalom sem tárgyalja kellő gonddal, forráskritikája nem kielégítő, nem is szólva arról, hogy a kérdésnek még ma sincs monografikus feldolgozása. A kronológiai kérdéseket a rendelkezésre álló forrásanyag adatainak figyelembevételével a lehetőséghez mérten igyekeztem a lehető legpontosabban tisztázni. Néhány részletkérdésben azonban nem sikerült a forrásanyag adatait egybehangzóan rendezni. Ezért fontosnak tartom azt, hogy az egyes iratokhoz kapcsolódó kronológiai kérdéseket külön is tárgyaljam. 1.—5. A Juszuf-féle jelentések. Az 5 irat összetartozása a leírt események ésaz iratban közölt időpontok figyelembevételekor azonnal szembetűnik. Az iratok sorrendje is könnyen megállapítható. Egy, viszonylag jelentéktelenebb, adatokban sem gazdag iratnak a besorolása lehet csak kétséges. 7 Az iratcsoport datálásához a legfontosabb adatot Jaksics Demeter követségbe való indulásának említése jelenti. Jaksics Demeter, akit Magyarországra való visszatértében Szerbiában meggyilkoltak, több forrás egybehangzó tanulsága alapján 1487ben járt a szultánnál. 8 A szakirodalom is ezt az adatot fogadja el. Ellene szól azonban az, hogy az iratok többször megemlítik, hogy azon év dzsemázi ül-áhir hónap 20. napja péntekre esik. 10 Ez pedig csak a 891/1486-os esztendőben van így. Az iratoknak a török köVet Magyarországról való visszaérkezésére való utalása, az itineráriumok figyelembevételével esetleges kapcsolható volna a szultán 1486-os követségéhez. 11 Egy török forrásunk és egy török forrásokra támaszkodó XVI. századi G Arsiv Kílavuzu II, 182 (Hadim Jakup Pasa jelentése); uo. II, 145. (A magyar királynak küldött ajándékok jegyzéke); 7 A 2. és 3. irat sorrendje esetleg megcserélődik. 8 Pray, Annales Regum Hung. p. IV. 1. III. 195; Valentini Cézár ferrarai követ jelentése. Nagy-Nyári, Magyar diplom. emlékek... III, 376; N. Schmitth, Imperatores Ottomanici... 56; 9 Teleki, A Hunyadiak kora... V, 402: Fraknói, Mátyás király magyar diplomatái, 149; Fessler, Die Gesch. d. Ungern... V, 427—28; Engel, Gesch. von Serwien... 449; Hammer, Gesch. d. osmanischen Reiches. II, 296—297; Jorga, Gesch. d. osmanischen Reiches II, 262. 10 Az adat értékét emeli az, hogy az iratok külön-külön többször is említik.. 11 Nincsenek egyértelmű tudósításaink az 1486-ban Magyarországon járt török követségről. L. Teleki i. m. V. 302—3.
