Levéltári Közlemények, 26. (1955)
Levéltári Közlemények, 26. (1955) - FORRÁSKÖZLÉS - Hazai György: A Topkapu Szeráj Múzeum levéltárának magyar vonatkozású török iratai / 286–295. o.
288 Hazai uyorgy történetírónk ugyan Jaksics követségét 891/1486-ra teszi, ez azonban a honi forrásanyag adatainak pontossága miatt elfogadhatatlan. 12 Valószínű, hogy az a feltevés, hogy Jaksics követsége egy év halasztást szenvedett volna a töröknél bejelentett időponthoz képest, nem állná meg a helyét. Mindezek alapján két időpontot, 1486-ot és 1487-et kell felvennünk. Valószínűbbnek látszik azonban az 1487-es dátum. 6. Szulejmán jelentése tartalmában Juszuf jelentéseihez kapcsolódik, az ott leírt dolgokat világítja meg más oldalról. Az iratoknak a magyar követ érkezésére való megjegyzése figyelemreméltó. Lehetséges, hogy ez a Jaksics-féle követség viszszatérésére célozna, sőt egyes mondatai arra engednek következtetni, hogy az irat már a követ meggyilkolása után íródott. Így 1487 őszét kellene időpontul felvenni. A Juszuf-féle iratokkal való összefüggés miatt szintén kettős dátum alatt vesszük fel: 1486—1487. 7—8. A két uralkodó levélváltásának datálásánál segített az, hogy Mátyás levele megadja az irat írásának helyét, hónapját és napját, (Növi Mesto ^Bécsújhely] június 25.) Mátyás itineráriumából megállapítható, hogy csak 1487-ben tartózkodott június ezen napján Bécsújhelyen. 13 A szultán levele nem ad időpontot, sőt nem is közöl olyan adatot, amelyből ez bizonyosan megállapítható volna. Feltehető azonban, hogy a két levél összetartozik, továbbá az, hogy a szultánnak ezt a levelét, azok a követek hozták Mátyáshoz, akiket a bécsújhelyi táborban fogadott. 1 * 9. Vuk Kulucsegovics kémjelentése minden bizonnyal 1487 utolsó évnegyedéből való. Ekkor juthatott Mátyás tudomására Jaksics Demeter meggyilkolása, amely hír fogadtatásával az icat elsősorban foglalkozik. 13 10. Hadzsi Zaganosz követ jelentése. 15 / 0 A jelentés által megadott helyeknek és időpontnak Mátyás itineráriumával való egyeztetése az 1488-as esztendőhöz utalja az iratot. 16 Erre utal az a tény is, hogy az irat beszámol azokról a béketárgyalásokról, amelyek más források adatai szerint is 1488-ban Bécsben zaj12 L. Lutfi pasa közlését: Thury, Török történetírók II, 4; Leunclavius. Históriáé Musulmanae Turcorum... 1. XVI, 597—8; Leunclavius, Annales Sultanorum Othomanidarum... 33. (Leunclavius hibáz e részben a mohamedán évek átszámításakor). Érdekes, hogy éppen a török udvarban élő krónikás, Lutfi pasa adata pontatlan, noha a forráskritika éppen a cronológiai pontosságot tartja a Bajezid-kori rész egyik értékének. (1. Menzel, Enz. d. Isi. IV. 59—60.) 13 L, Ráth K., A magyar királyok hadjáratai, utazásai és tartózkodási helyei, Bizonyos terminus p. q.: 1485. Mátyás címei között ugyanis szerepel a »Bécs hercege« cím. 14 Az 1487-es követség kérdésével foglalkozik: Teleki i. m. V. 402—3; Engel i. m. 434; Hammer i. m. II, 296—7; Fessler i. m. 427—8; 1. még Hadtört. Közi. 1890 :248. 15 A kérdéshez 1. a 8. és 9. számú jegyzeteket. A Jaksicsok magyarországi szereplésére I. még: Szerémi, Epistola... MHH. S. 1/1:20; Istvánffi. Hist. Regni Hung. I. 8. (Egy Jaksics Demeterről szóló kis történetet tévesen 1490-re tesz. Jaksics Demeter ekkor már nem élt.) Borovszky, A nagylaki uralom története 1715-ig; 415—30; Fraknói, Mátyás... diplomatái 73; Lendvai, Temes vármegye nemes családjai I, 45, 60; Margalits, Horvát történeti repertórium I, 30, 269, 270—71; II. 485, 538. i5/a A török levéltári katalógus a XVI. századba utalja az iratot. Arslv Kílavuzu II. f. 182. (Haci Zaganosz esz.) 16 Ráth K. i. m. Az 1488-as esztendőről: Wertner, Magyar hadjáratok a XV. század második felében. 'Hadtört. Közi. XIII. (1912), 608.