Levéltári Közlemények, 26. (1955)
Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Balázs Tibor: A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok történetéhez, 1945. január-október / 235–271. o.
A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok történetéhez 271 Megemlíthetjük, hogy a kormány a fordulat éve után kiadott rendeletében elismerte a helyi Nemzeti Bizottságok »helyi közigazgatási szerva-ként kifejtett tevékenységét a német megszállás megszűntétől egészen 1947. január l-ig bezárólag, sőt ily irányú tevékenységükben megvédte őket a reakció támadásaival szemben. A rendelet ugyanis kimondta, hogy Nemzeti Bizottságokkal szemben semmi olyan követelést nem lehet érvényesíteni, amely — rendelet szavaival szólva — »a termelés érdekét célzó valamely intézkedésből eredő kár megtérítésére irányul.« 181 Ez a kormányrendelet még inkább aláhúzza azt a tényt, hogy a Nemzeti Bizottságok nem voltak kizárólag politikai, társadalmi szervek. Tevékenységük ennél sokkal gazdagabb, sokrétűbb volt, ugyanúgy, ahogy gazdagabb, forradalmibb volt a kor is, mely szülte őket. Ebből <a forradalmi helyzetből következett, hogy mennél inkább végeztek államhatalmi '.és államigazgatási feladatokat is — a népi demokratikus forradalom kibontakozása érdekében — annál inkább betöltötték népi, forradalmi szerepüket. A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok népi szervek voltak, melyek összekapcsolták a népi, demokratikus forradalom vezető osztályát, a munkásosztályt, a parasztsággal. A Nemzeti Bizottságok öntevékenyen vettek részt a forradalmi átalakulásban A Nemzeti Bizottságokban — mint szervezet keretben — bontakozott ki a népi demokratikus forradalom győzelmének egyik legdöntőbb feltétele a munkásparaszt szövetség. A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok a munkásosztály és a dolgozó parasztság demokratikus diktatúrájának a szervei voltak. 1 *- Hatalmuk mindig annyi volt,, amennyit a helyi osztályharcban a maguk részére ki tudtak vívni. Egyes városokban például Cegléden és a megyei Nemzeti Bizottság esetében, az osztályharc bonyolultabb, sokrétűbb, a reakciós osztályok befolyása erősebb volt. Azonban általában a Pest vármegyei községi Nemzeti Bizottságok betöltötték szerepüket, mert a parasztság az 1945. évi agrárforradalom révén hatalmas forradalmi iskolán ment át. Ezért tudta a Magyar Kommunista Párt a községekben maga mellé állítani a népi demokratikus forradalom adott programjának végrehajtására a dolgozó parasztság túlnyomó részét. Ezért vált a munkás-paraszt szövetség valóságos erővé a falun. A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok tevékenységében megnyilvánult a dolgozó nép szilárd akarata: megragadni a történelmi korszak nyújtotta lehetőségeket és a munkásosztály vezetésével megvédeni a forradalom eredményeit. Balázs Tibor 181 10.260/1948. Korm. sz. rendelet 1948. okt. 1. MK 1948. 221—222. sz. A rendelet megjelenési körülményeit megvilágítja Csizmadia Andor i. m. 269. 1, 182 Vö. Nemes Dezső i. m. 230—232. o.
