Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Balázs Tibor: A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok történetéhez, 1945. január-október / 235–271. o.

246 Balázs Tibor utasításaiból nagy vonalakban körül lehet határolni azt a jogállást, amelyet ezek a jogszabályok a Nemzeti Bizottságok számára előírtak, ill. lehetővé tettek. Az első ilyen jogszabályt az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. év január hó 4-én adta ki »a közigazgatás ideiglenes rendezéséről« címmel.

50 Ez a rendelet felhívással fordult »o már megalakult és ezután megalakítandó községi, városi, járási és törvényhatósági Nemzeti Bizottságok(ihoz), hogy mindenütt alakítsák újjá az önkormányzati testületeket.. ,«

53 A rendelet a továbbiakban útmutatást nyújt a Nemzeti Bizottságok és a közigazgatás viszonyára. A közigazgatás szerveit a Nemzeti Bizottságok alá rendelte. A továbbiakban röviden tekintsük át az Ideiglenes Nemzeti Kormány által kiadott törvényerejű rendeletéket, melyekben utalást találhatunk a Nemzeti Bizottságok hatáskörére. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány egyik legelső rendelete felhívta a Nemzeti Bizottságokat és az önkormányzatokat, hogy polgárőrségeket állítsanak fel.

54 A bérviszonyoknak demokratikus megoldását célozta a munkabérrendező bizottságok felállítása,

55 amelyben a Szabad Szakszervezeteknek és a Nemzeti Bizottságoknak kétharmados többséget biztosítottak. Az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak a népbíráskodásról kiadott rendelete

56 érvényt kívánt szerezni a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programja azon követelésének, hogy a hazaárulókat és háborús bűnösöket állítsák népbíróság elé. A rendelet a népügyészek és a népbírósági tanács tagjainak kinevezésénél előírta a helyi Nemzeti Bizottság ajánlását, meghallgatását, ill. javaslatát.

37 A mezőgazdasági termelés szempontjából igen nagy jelentőségű volt a Termelési Bizottságok életrehívása.

58 A Nemzeti Bizottságok igen szélesen és irányító jelleggel foglalkoztak a termelési bizottságokkal.

50 52 14/1945. ME 1945. jan. 4. Magyar Közlöny (MK) 1. sz. 53 Uo. Az én kiemelésem. B. T. 54 13/1945. ME 1945. jan. 4. MK 1. sz. <j 55 78/1945. ME 1945. jan. 20. MK 2. sz. 56 81/1945. ME 1945. febr. 5. MK 3. sz. 3T Id. rendelet 24. és 39. §-ai . 5S 30.000/1945. FM 1945. febr. 18. MK 5. sz. 59 A rendelet előírta, hogy: »-5. A rendkívüli nehéz viszonyokra, de főképpen a lecsökkent jószágállományra való tekintettel, a rendelkezésre álló igaerőt a kölcsönös segítség elve alapján úgy kell beosztani és felhasználni, hogy azoknak a földjei is megműveltessenek, akik saját erejükből nem tudják elvégezni a tavaszi szántástvetést. Kölcsön igáért a helyi viszonyoknak megfelelően méltányos díjazás állapítható meg... Ha az igaerő tulajdonos az igaerő kölcsönzést megtagadná, a Termelési Bizottság a szükséges igaerőt kirendeli a kijelölt munkák elvégzésére.-« (Id. rend. 5. pont.) A rendelet ugyanezeket az irányelveket írta elő vetőmagra, valamint »-a helyben rendelkezésre álló mezőgazdasági felszerelésekre, kocsikra, szerszámokra és gépekre (traktor stb.) is.« (Id. rend. 7. és 6.) végül a rendelet megszabja a Nemzeti Bizottságok feladatát: »20. a Termelési Bizottságoknak abból az elvből kell kiindulni, hogy a termelés kötelező, aki tehát földjét akár hanyagságból, akár rosszindulatból meg nem műveli, annak a birtokát közmunka igénybevételével kell megművelni. Ebben az esetben a termést a község (város) közélelmezési alapja javára kell fordítani ... 22. jelen rendelet végrehajtásában ... a Nemzeti Bizottságoknak fontos szerepet kell vállalni. Az idei termés biztosítására irányuló erőfeszítésekben \nekito is minden erejükkel minél hathatósabban bele kell kapcsolódniuk.« (Id. rend. 20. és 22. pont. Az én kiemelésem B. T.)