Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Balázs Tibor: A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok történetéhez, 1945. január-október / 235–271. o.

242 Balázs Tibor 2. A Nemzeti Bizottságoknak« kisebb végrehajtó szerveik is voltak. Pl. intéző bizottság ötös tanács, Hatos Tanács stb.

33 Általános szervezeti forma volt, hogy a Nemzeti Bizottságok különböző szakbizottságokat hoztak létre egyes kérdések megoldására, illetőleg ellenőrzésére. 3. A Nemzeti Bizottságokat egybekapcsolta a közös cél: a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programjának végrehajtása. A közös cél azonban nem jelentett mindenütt feltétlenül megfelelő végrehajtást. A Nemzeti Bizottságoknak, mint népi szerveknek tevékenysége mindig aszerint alakult, hogy milyenek voltak a helyi osztályerő viszonyok. A Nemzeti Bizottságok hálózata nem alkotott egységes szervezetet, az alá- és fölérendeltségi viszony nem volt kölcsönösen és mindenre kiterjedően kifejlődve. A helyi Nemzeti Bizottságok általában nem ismertették problémáikat a Pest vármegyei Nemzeti Bizottsággal. Ezekkel rendszerint egyedül birkóztak meg. Ez részben azért is volt így, mert a Pest vármegyei Nemzeti Bizottság általában nem segítette, nem irányította a helyi Nemzeti Bizottságok munkáját. A Pest vármegyei Nemzeti Bizottság nem vált a helyi Nemzeti Bizottságok vezetőjévé.

34 Ugyanakkor a megyei Nemzeti Bizottság felügyeleti jogkört gyakorolt a helyi Nemzeti Bizottságok felett.

3

" Ez a felügyeleti jogkör szerves és állandó kapcsolat híján a gyakorlatban aránylag kevés esetre korlátozódott. Ha összeütközésre került sor a helyi Nemzeti Bizottságok és a Pest vármegyei Nemzeti Bizottság között, akkor bizonyos esetekben a helyi Nemzeti Bizottságok engedtek, más esetekben nem. Ennek a kérdésnek elemzése szűkebb értelemben vett történelmi tanulmány keretébe tartozik. A Pest vármegyei Nemzeti Bizottság nem irányított és nem ellenőrizte a helyi Nemzeti Bizottságok napi munkáját, tehát nem tekinthető operatív felettes szervnek. A helyi Nemzeti Bizottságok nem tartoztak rendszeres jelentésben beszámolni munkájukról, sem pedig jegyzőkönyveiket rendszeresen felküldeni. 1945 őszén a Magyar Kommunista Párt javasolta: ... «alakítsanak a demokratikus pártok képviseletéből országos központi Nemzeti Bizottságot, amely ténylegesen komoly irányító szerve lehetne országos viszonylatban az egyes Nemzeti Bizottságok működésének«.

36 Ennek eredményeképpen az Országos Nemzeti Bizottság 1945. szept. 4-éri meg is alakult. Az alakuló ülés jegyzőkönyvét megküldték minden 33 PNB ügyrendi szabályzat 22/1945. 3. pont; PNB 1/1945. Pestújhelyi Intéző Bizottság; Tápiógyörgye kg. NB 1945. febr. 12. jkv.; a váci Nemzeti Bizottság ötös ülése a Nemzeti Bizottság operatív szerve volt, amely a város legfontosabb közigazgatási és politikai kérdéseiben döntött. Tagjai az öt párt Nemzeti Bizottsági képviselői és a Nemzeti Bizottság kommunista titkára voltak. A Pest vármegyei Nemzeti Bizottság Hatos Tanácsának tagjai egyben társelnökök is voltak. Közülük választották meg az ügyvezetőt, aki a főtitkári tisztet is ellátta és a Nemzeti Bizottság irodáját vezette. (PNB id. ügyrendi szabályzat 4. pont.) Mindezek a szervek időnként beszámoltak munkájukról a plenáris ülésen. A lényegesebb kérdésekben a teljes ülés döntött. 34 Pl. Rákoshegy község Nemzeti Bizottsága írt a Pest vármegyei Nemzeti Bizottságnak, hogy szeretné felvenni az összeköttetést. A megyei Nemzeti Bizottság, a kérelmet válasz nélkül hagyta. (PNB 104/1945. stb.) 35 »A Vármegye Nemzeti Bizottsága — utasít a körrendelet — fenntartja magának a jogot, hogy az eddig megalakult városi és községi (esetleg járási) Nemzeti Bizottságok, képviselőtestületek egybehívását, újjáalakítását -felülbírálja, s amenynyiben az nem az idevonatkozó és idézett rendelet értelmében, s a Vármegye Nemzeti Bizottsága szellemében történt azokat megváltoztassa, helyesbítse, egységesítse.« (PNB id. körrendelet.) 36 Budapesti Nemzeti Bizottság 1945. aug. 13-iki ülés jkv. Id. Csizmadia A. i. m. 101. 1.