Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Balázs Tibor: A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok történetéhez, 1945. január-október / 235–271. o.

A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok történetéhez 243 Nemzeti Bizottságnak. Az Országos Nemzeti Bizottság puszta létrejötte, de ezen túlmenően az ott elhangzott megnyilatkozások további ösztönzést nyújtottak a jórészt öntevékenyen működő helyi Nemzeti Bizottságok számára. Az Országos Nemzeti Bizottság iratanyaga hiányos és részben rendezetlen, s így kapcsolatait teljesen áttekinteni jelen pillanatban nem lehet. A helyi Nemzeti Bizottságok iratanyagában aránylag kevés az Országos Nemzeti Bizottsággal folytatott levelezés, s így valószínű, hogy rendszeres, szoros kapcsolat nem állt fenn közöttük. Egyes községek, városok közvetlenül is megkeresték az Országos Nemzeti Bizottságot különböző ügyekkel, különösen, ha valamely országos szerv véleményével nem értettek egyet.

37 Az Országos Nemzeti Bizottság egyes vitás kérdésekben iráriytmutató elvi döntéseket hozott.

38 A Nemzeti Bizottságok és egyéb felső szervek — főleg a Belügyminisztérium — viszonyát az jellemezte, hogy a Pest vármegyei Nemzeti Bizottsággal nem mint alárendelt, hanem független szervvel tárgyaltak. A Belügyminisztérium leirataiban — anélkül, hogy azt konkrétan kifejezte volna — a Pest vármegyei Nemzeti Bizottsággal, mint a megyei közigazgatás aktív irányító szervével tárgyalt.

39 4. A Nemzeti Bizottságok nem tartoztak a megyei hivatalszervezet keretébe. Az alispáni hivatal nem volt felettes szervük. Ezt a tényt egy adott eset kapcsán a megyei Nemzeti Bizottság az alispáni hivatal felé is leszögezte,

40 és utasításba adta, hogy a helyi Nemzeti Bizottságok »... egyéb közigazgatási szervtől« utasítást nem fogadhatnak el.

41 Megállapíthatjuk, hogy a megyei közigazgatási szervezet általában tiszteletben tartotta a Nemzeti Bizottságok különállását. Ez a tény annál érdekesebb, mert ugyanakkor a dologi kiadások tekintetében a Nemzeti Bizottságok a rendes megyei ellátmány keretébe tartoztak. Egy konkrét ügy kapcsán a Pest vármegyei Nemzeti Bizottság a törökbálinti Nemzeti Bizottságnak a következőket írta: »A Nemzeti Bizottságok a rendelkezések értelmében az illetékes közigazgatási hatóság, tehát jelen esetben a törökbálinti községi elöljáróság terhére végzik munkájukat.«

42 Megemlíthetjük, hogy a Belügyminisztérum a törvényhatósági jogú és megyei városok költségvetésének összeállításánál még 1947-ben is lehetővé tette a Nemzeti Bizottságok dologi kiadásainak költségvetési előirányzatát.

43 37 Pilis kg. NB 1945. okt. 13. jkv. »... a feketézők, ha csak kis számban is, tűnjenek el.-« 38 Pld. kimondotta Pest vármegye Központi Igazoló Bizottságának illetéktelenségét a rendőrségi személyzet igazolásánál. (Országos Nemzeti Bizottság, szám és dátum nélkül.) 39 PNB ad 1550/1945., 1622/1945; vö. 1259/1945. 40 PNB I. 874/1945. június 20. 41 PNB 1638/1945. szept. 5. 42 PNB 1683/1945. szept. 27. 43 BM. 179.400/1947. Ugyanígy történt ez a megyénél is. A megyei Nemzeti Bizottság irataiból egyértelműleg kitűnik, hogy a. Nemzeti Bizottság irodájának telefon-, távirati s egyéb költségeit a háztartási alap főkönyve különböző tételszámai alatt számolták el. (PNB 1331/1945, 1716/1945, 1752/1945 stb.) Az alispáni hivatal mutatókönyve még többet árul el: hivatali helyiségek, bélyegzők, írószerek, sajtó előfizetés, személygépkocsi, tiszteletdíj stb., stb. szerepeltek a »Magyar Nemzeti Bizottság« c. oldalon. (Az iratok legnagyobb része hiányzik.) A megyei számvevőség volt főnöke, Bene Sándor elmondotta, hogy a Pest vármegyei Nemzeti Bizottság összes dologi kiadásait a megye háztartási alapja terhére számolták el. A törökbálinti Nemzeti Bizottsághoz küldött fenti iratból (Lásd a 42. sz. jegyzetet.) kitűnik, hogy a dologi kiadások fedezésének ez a módja központi rendelkezésen alapult. Ezt 16*