Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Balázs Tibor: A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok történetéhez, 1945. január-október / 235–271. o.

A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok történetéhez 241 jain és a szakszervezeteken kívül más érdekeltségek is résztvegyenek a Nemzeti Bizottságban, mert »minden demokratikus erőnek módjában van, sőt kötelessége a színvallás.«

27

. A levélből kicsendüla népi szerv öntudata, elvi biztonsága, és annak felismerése, hogy a Nemzeti Bizottság felhígítása a Magyar Kommunista Párt súlyának csökkentését, a Nemzeti Bizottság demokratikus jellegének elhomályosítását eredményezné. A községi Nemzeti Tanács titkára — és ez nem véletlen — egyben Űj szász község kommunista párti szervezetének titkára volt. A megyei Nemzeti Bizottság utóbb helyesbítette fenti téves álláspontját.

28 Egyébként a Nemzeti Bizottságok végleges összetételének kialakulása nem ment egyik napról a másikra, hanem huzamos időt vett igénybe. A Nemzeti Bizottságok demokratikus összetételének biztosítékát • különböző szervezeti irányelvek is szolgálták. A Pest vármegyei Nemzeti Bizottság összeegyezhetetlennek tartotta a közigazgatási apparátusban dolgozók beválasztását a Nemzeti Bizottságokba.

29 Továbbá volksbundista, nyilas, vagy akár az ellenforradalmi múlt valamely kormánypártjában vezető tisztséget betöltött személy sem lehetett a Nemzeti Bizottság, vagy az önkormányzat tagja.

30 Jobban megérthetjük a Nemzeti Bizottságok szerepét és működését, ha megvizsgáljuk összetételüket. Az alábbiakban bemutatjuk egy járás 10 községéből a Nemzeti Bizottságok összetételét osztályhelyzet szempontjából. Tény, hogy a tíz község kevés,

31 alig több, mint Pest megye községeinek 5%-a. Mégis első lépésként bizonyos támpontul szolgálhat. A megvizsgált községek a következők voltak: Pilisborosjenő, .Piliscsaba, Budakeszi, Perbál, Tárnok, Tinnye, Zsámbék, Törökbálint, Üröm, és Sóskút. 1945-ben fenti községi Nemzeti Bizottságok taglétszáma átlagban 16 fő volt. A tagok osztály helyzete az egykorú adatok alapján a következő képet mutatja:

32 gyáripari munkás 19.6 % iparos 8.2 % kisipari munkás . 15.3 % kereskedő 1.3 % szegényparaszt 20.8 % . régi közig, tisztv. 1.4 % középparaszt 6.—% rendőr, katonatiszt 2.—% kulák 6.8 % tőkés 4.3 % értelmiség 9.9 % pap 0.7 o/„ alkalmazott 3.—% egyéb 0.7 % Látjuk. azt, ' hogy fenti községek Nemzeti Bizottságaiban a munkások voltak -döntő többségben, de mellettük igen számottevő erőt képviseltek a dolgozó parasztok. A kizsákmányoló osztályok képviselőinek részaránya kb. 20% volt. Ebből láthatjuk, .hogy a Pest vármegyei községi Nemzeti Bizottságok összetétele megfelelt a munkásosztály és parasztság forradalmi demokratikus diktatúrába osztálytartalmának. A Pest vármegyei községi Nemzeti Bizottságok már az új demokratikus államhatalom 'Szervei voltak. Mindenképpen alkalmasak arra, hogy a népi demokratikus forradalom első szakaszának feladatait alulról a népi szerv forradalmi öntevékenységével támogassák és végrehajtsák. 27 Uo. 28 PNB 875/1945. 29 PNB 1945. jún. 16. jkv. 30 A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front kiáltványa 1945. jan. 19. Idézi Csizmadia Andor »A Nemzeti Bizottságok« c. kandidátusi disszertációja (kézirat 159. 1.). ,31 Eddig csak ezekről a helyekről érkeztek be adatok. 32 A Magyar Dolgozók Pártja budai járási pártbizottságának adatgyűjtése a Levéltár számára, 1955. május hó. Elhelyezve 484/1955. Lt. sz. alatt. 16 Levéltári Közlemények